Végig jártunk szinte mindent.Az egész partot.De nem találtuk meg sehol Dee-t.Annie-vel megegyeztük, hogy visszaindulunk, mikor egy ordítást hallottam.Dee ordított, biztos voltam benne.Rohanni kezdtem a hang felé.
Egy szikla mellé érkeztem és mocorgást hallottam, ezért körbe jártam, és rátaláltam.Dee ott űlt nekidőlve a sziklának és maga elé bámult.Legugoltam mellé.
-Uristen Dee, jól vagy?Hol voltál egész nap?-kérdeztem, ő meg rámnézett.
-Mit számít?Ugysem érdekel senkit-nevetett fel cinikusan.
-Engem érdekelt.-rám mosolygott.
-Mert te más vagy...-mondta, majd félrenézett-Mindig olyanokba zugom bele, akibe nem szabad.-ezután csend borította be az egész helyet, nem tudtam erre mit mondani.
-Dee.-jött ki végűl száraz ajkaimon.Végtelenűl sajnáltam és szerettem volna szorosan átölelni, hogy érezze, hogy nem minden olyan rossz, amennyire képzeli.-hidd el egyszer te is találsz egy lányt, aki veled lehet és szeretni fog.Csak még nem jött el a te időd.Nem kell elkeseredni.Számtalan olyan lány van, aki a boldogságot keresi.-nem mondott semmit.Szemében még mindig ott volt a keserű fájdalom.Mindennél jobban akartam segiteni.
Annie jött oda hozzánk.
-Na előkerűltél tekergő.-mosolyogott rá.-szinte az egész partot bejártuk érted.
-Komolyan?-nézett rám és én bolintottam...
Visszamentünk a táborhelyünkre és szinte mindenki egyesével dőlt be a sátrában az ágyba.Lassan mi is lefeküdtünk.Búcsút vettem Harry-től és lefeküdtem aludni.Hamar el is aludtam, végül mocorgást hallottam a sátor körül így felébredtem.
-Pszt.Katie-suttogta és bedugta a fejét a sátrunkba.-ébren vagy?
-Nem teljesen-súroltam meg a szemem és hunyorítottam az előttem álló alakra.-Dee?mit keresel itt?
-Kicsit kijössz?Szeretnék valamit mondani.
-Megint ilyenkor?-kérdeztem, de nem vártam meg a választ, inkább kimentem, mert Annie mozogni kezdett.-Na mit akartál mondani?-száltam ki a sátorból
-Bocsánatot szeretnék kérni.Hülye voltam, olyat akartam, amit tudtam, hogy nem lehet, de ez a baj velem.nem tudok ellenállni.Sosem akartalak volna ilyen helyzetbe hozni.Megint csak magamra gondoltam.Sajnálom...de még lehetünk barátok?-kérdezte én meg mosolyogva néztem rá.
-Persze.-húztam magamhoz és átöleltem a nyakánál.Ő is átkarolt a derekamnál és a fejét a nyakamba túrtam.Kicsit hátrébb léptem, nehogy megint "ne tudjon ellenállni".
-Na megyek aludni.
-Rendben-mosolygott.
-Öhm, te miért is nem szoktál ilyenkor aludni?-kérdeztem.
-Nem tudom.Valahogy nem megy.Mikor sátorozni vagyunk szinte az egész éjszakát átvirrasztóm és unatkozok.
-Maradok veled, ha gondolod.
-Nem, nem..te mész aludni.
-De tényleg maradok, már nem is vagyok álmos.
-Katie.Feküdj le nyugodtan, miattam nem kell fent maradnod, már megszoktam.
-Elég szomorú, hogy megszoktad.De ha elrabolnak, vagy megesz valami állat, akkor nem én leszek a hibás-mosolyogtam.
-Nem is vonnálak felelősségre...Na most már menj.Jó éjt.
-Ki mondta, hogy megyek?
-Én.
-Én maradni akarok.Nem fogok potyára lefeküdni az ágyba és a plafont nézni.
-Nincs is plafon.-mosolygott.
-Akkor a sátor tetejét.Felőlem te menjél lefeküdni én sétálok egyet a parton, ha velem tartasz, ha nem.-mondtam, mire megrázta mosolyogva a fejét amolyan "nem vagy semmi" stílusban és elindult a tenger felé.Utána néztem, mire megfordult.
-Na jössz?-kérdezte én pedig mosolyogva utána futottam
2013. november 6., szerda
2013. október 30., szerda
III.-2.rész
És végre megtaláltam.Ott állt a tenger szélén.
-Dee!-fogtam meg a vállát, mire megfordult.-már rég óta kereslek-mondtam, mire megölelt.
-Nem vesztem el, itt vagyok.-mondta halkan a fülembe.
-Valami baj van?-néztem rá, mire halvány mosollyal megrázta a fejét.
-Hallom összejött a dolog Harry-vel.-Hát, igen.Elmondtam neki mindent.De te nem voltál ott amikor elmondtuk a többieknek, akkor honnan tudod?-kérdeztem.
-A madarak csicseregték-mosolyogott.
-Áhá.Szóval te szoktál madarakkal beszélgetni.-néztem sejtelmesen.
-Igen.Minden nap.-mondta, majd kis csend után mindketten felnevettünk.
Ezután mély csend következett.Dee a szemembe nézett, de én nem tudtam, ahányszor odanéztem elkaptam a fejem.
-Szerintem menjünk vissza-motyogtam, mire némán bólintott.Az egész helyzet nagyon kínos volt.Dee nem mondott semmit én meg hülyeségeket hortam össze, mint péládúl:..milyen szép idő van, teli van kagylóval a part.Dee hümmögött.Nagyon fura volt..még nem láttam ilyennek.
-Dee most komolyan, mi a baj?-álltam meg
-Mondtam már, hogy semmi.-fordult meg
-Ezt nem veszem be.
-Miért törötsz annyira vele?-kérdezte sebre dugott kézzel
-Mert a barátom vagy.-mondtam
-Áhá.-dünnyögte, majd megfordult és elindult
-Várj már.-futtam utána.-tudod, hogy neked elmondhatod.
-Kate légyszi ne lovagolj már ezen a témán.-emelte fel a hangját.
-Bocsánat, hogy érdekel, hogy mi baj van veled.-mondtam megsértődve.Dee rám nézett és nagyon hirtelen közeledni kezdett.Megakart csókolni.A kezemmel megállítottam és kicsit hátráltam és furcsán néztem.A tekintete szomorú volt.-Na látod, ez a bajom.-mondta, majd visszafordult és elsétált.Megsajnáltam és magam hibáztattam.
Már nem mentem Dee után.Visszaindultam a táborhelyre.
-Na megtaláltad Dee-t?-karolta át a vállam Harry.
-Igen.Meg.-mondtam magam elé bámulva.Harry adott egy puszit a homlokamra, mire én rá mosolyogtam.
Egész nap nem láttam Dee-t.Lassan kezdett sötétedni és még nem került elő.Ez igazából senkit nem nagyon izgatott csak engem és ez szomorú.Szomorú, hogy valaki itt van velünk, egy közösségbe, ugyanolyan ember mint mi..mindenki elitéli, miközben senki sem tudja, hogy mit élt át és senkit nem érdekel, hogy valahova eltűnt.
Ami azt illeti Dee elég közel kerűlt hozzám ebben a két napban.Bár nem úgy ahogy ő szeretné.Csak megkedveltem, mint embert.
-Húú te-jött oda hozzám Annie mosolyogva-láttad Jessicát?-automatikusan Jessicát kerestem a szemeimmel, majd megtaláltam.Rá volt mászva szegény Ed-re.
-Hű-döbbentem le.
-Féltékennyé akarja tenni Harry-t-nevetett.
-Nagyon okos-nevettem énis.
-Na, most látlak előszőr nevetni ma, mi a baj?-kérdezte
-Azt hiszem megsértettem Dee-t.
-Mivel?
-Hát, láttam rajta, hogy valami baja van és én hűlye vagy 50-er megkérdeztem, hogy mi van erre meg kiderűlt, hogy az a baja, hogy megint összejöttem Harryvel.-sohajtottam fel.
-Áh hagyjad.. mindenki tudta, hogy ti megint össze jöttök majd és ő is.
-De akkor sem kellett volna a témán lovagoljak, most meg azt sem tudom, hogy hol van, egész nap nem láttam.-mondtam.-és az a legrosszabb az egészben, hogy senkit sem érdekel, hogy eltűnt.
-Gyere, keressük meg.Majd megmondjuk a többieknek, hogy sétálni megyünk.-mosolygott
-Uh dejó-mosolyogtam
Felálltam és közelebb mentünk a többiekhez.
-Elmegyünk Annie-vel egyet sétálni.
-Megyek énis.-állt fel Harry.
-Nem!-szólt rá Annie.-lányos megbeszélés, nincs keresnivalója másnak.
-Ne máár énis akarok menniii.-mondta Niall.
-Most itt maradsz.-mondta Annie, mire Niall bufi fejet vágva űlt vissza
-És hova mentek.-kérdezte Harry.
-Sétálunk össze vissza-mondtam, de Harry szerintem nem vette be, nem tudok jól hazudni és tudja, hogy ilyenkor milyen vagyok.
-Áhá értem.És ilyen fontos az a megbeszélnivaló?
-Igen ilyen fontos-mondta Annie, majd elrángatott-én Harry felé nézve vállat vontam, mintha ez nem az én hibám lenne és nem miattam nem jöhetne.Vagyis az egészből azt akartam kihozni, hogy azt higyje, hogy Annie akarja ezt az egészet.Nem tudom mennyire jött össze.Mindegy
2013. október 24., csütörtök
III.-1.rész
Bocsiii, hogy ennyit késtem ezzel a rész-el.Megpróbáltam írni, de nem nagyon volt időm.Azért remélem tetszik :)
Ott állt és engem nézett.Tudott mindenről, mindent elmondtam neki.Csend volt.A közelben nem volt senki, elsétáltunk a többiektől.Csak a tenger hullámainak a kicsapódása hallatszott.
Hirtelen Harry-nek könny szökött a szemébe.Nem értettem a reakciót.Megfogta a kezem és magához húzott.Átkarolta a nyakam.Hiányzott az ölelése.Hiányzott, hogy mellkasába bújhassak.
-El sem tudod képzelni, hogy mennyire hiányoztál és ,hogy mennyire fájt, hogy nem emlékszel rám.-suttogta a hajamba.
-Te is hiányoztál nekem.Akkor is amikor nem emlékeztem rád.Bennem volt az érzés.Az érzés, hogy szeretlek.-mondtam.Elhúzódott tőlem és a szemembe nézett.Arcunk nagyon közel volt és ő egyre közeledett,majd mikor elért az ajkamhoz, nyelveink vad táncba kezdtek.Levegő hiány miatt váltak el ajkaink.Rám nézett és szemében boldogságot láttam.
-Minden este, amikor az ágyamban forgolódtam, elképzeltem, hogy itt vagy mellettem.Újra és újra átéltem mindent, ami közted és köztem volt.Te vagy, voltál és leszel az egyetlen aki kell nekem.Én még ilyet sosem éreztem.Amikor elveszíttettelek, akkor rajzolódott ki bennem, hogy mennyire szeretlek.-mondta én meg mosolyogva hallgattam,majd mikor befejezte rákulcsoltam kezem a nyakára, felszöktem és hátánál lábaimat összekulcsoltam és ő a combomnál tartott.Megcsókoltam, majd letett és lassan kezdte levenni rólam a ruhákat.Énis így tettem.Akartam őt.Mindennél jobban akartam.Lefeküdtünk a homokba Harry fölém tornyosult.Ott, abban a pillanatban, csak mi voltunk.Semmi nem érdekelt, csak az, hogy itt volt velem...
Még mindig a homokban feküdtünk.Fejem a mellkasán volt és ujjaim hasán keringőztek, ő meg a hajamat simogatta.
-Alig hiszem el, hogy itt vagy-suttogta.
-Pedig itt vagyok.-mosolyogtam.
-És mostmár minden olyan lesz, mint rég?Visszaköltözöl hozzánk és folytassuk úgy, mint ahogy a baleset elött abbahagytuk?-kérdezte
-Igen, megbeszélem Annie-vel, hogy visszaköltözök-mondtam.Föntebb húzott és elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Mondtam már, hogy hiányoztál?-kérdezte én meg elmosolyodtam.
-Igen, de nem unom.-mondtam, majd megfordultam és megcsókoltam.
Még kis ideig feküdtünk a homokban,majd kezdett hideg lenni, úgyhogy felöltöztünk és elindultunk a tábor felé.Mikor odaértünk mindenki húúú-zni meg fütyölni kezdett.Összemosolyogtam Annie-vel és Louis-al.
-És akkor most minden eszedbe jutott?-kérdezte Niall.
-Igen.
-És ezt nem kéne elmondani az orvosnak?-nézett rám Liam.
-Holnap amiután hazamentünk bemegyek hozzá.
Körbenéztem, de nem láttam egy embert..helyette Jessica villámot szóró tekintetét vettem észre.Elkaptam a tekintetem, most nem akartam vele foglalkozni.Nem érdekelt más, csak hogy mindenre emlékszem és ez felűlmulhatatlan boldogsággal töltött el.Életem legjobb 3 hónapját felejtettem el és most megint emlékszem rá.
Néztem, hogy hol van Dee, de nem láttam sehol.
-Dee?-kérdeztem a többiektől.Mindenki furcsán nézett rám.
-Nem tudjuk-mondta Liam.
-Miéért?-nézett rám Harry furcsán.
-Szeretnék vele beszélni.-mondtam, Harry bólintott ,majd elengedte a kezem.
-Keresd meg.-mosolygott, énis elmosolyodtam és egy puszit adtam a számra,majd elindultam a sátorok felé.
Megnéztem az ő sátrába, meg benéztem mások sátrába is, de nem találtam.Nem tudtam, hogy merre induljak.Végül a part felé mentem, de valaki megrántotta a kezem és visszahúzott.Hátra fordultam, hogy megnézzem ki az és Jessicát láttam meg.Kirántottam a kezem az övéből.
-Mit képzelsz magadról?-kérdezte hisztisen én meg furcsán néztem rá, ezért folytatta..-egy hónapig nem emlékszel, aztán hirtelen eszedbe jut minden és Harry karjaiba omlasz?Lehet, hogy a többiek beveszik, de én nem!Elhitetted mindenkivel, hogy nem emlékszel semmire, hogy megsajnáljanak.Szánalmas vagy!-mondta, nekem meg elkerekedett a szemem.
-Ezt te sem gondolod komolyan.
-Tudod, én ott voltam Harrynek, amíg te nem és hidd el, hogy elintésztem, hogy egy perce sem legyen rád gondolni.Azt hiszed, hogy szeret?Hogy hiányoztál neki?-nevetett fel cinikusan.-Naiv vagy drágám, nagyon naiv.-nem mondtam semmit.Egyszerűen felnevettem Jessica szánalmas viselkedésén és tovább mentem, hogy megkeressem Dee-t.
Ott állt és engem nézett.Tudott mindenről, mindent elmondtam neki.Csend volt.A közelben nem volt senki, elsétáltunk a többiektől.Csak a tenger hullámainak a kicsapódása hallatszott.
Hirtelen Harry-nek könny szökött a szemébe.Nem értettem a reakciót.Megfogta a kezem és magához húzott.Átkarolta a nyakam.Hiányzott az ölelése.Hiányzott, hogy mellkasába bújhassak.
-El sem tudod képzelni, hogy mennyire hiányoztál és ,hogy mennyire fájt, hogy nem emlékszel rám.-suttogta a hajamba.
-Te is hiányoztál nekem.Akkor is amikor nem emlékeztem rád.Bennem volt az érzés.Az érzés, hogy szeretlek.-mondtam.Elhúzódott tőlem és a szemembe nézett.Arcunk nagyon közel volt és ő egyre közeledett,majd mikor elért az ajkamhoz, nyelveink vad táncba kezdtek.Levegő hiány miatt váltak el ajkaink.Rám nézett és szemében boldogságot láttam.
-Minden este, amikor az ágyamban forgolódtam, elképzeltem, hogy itt vagy mellettem.Újra és újra átéltem mindent, ami közted és köztem volt.Te vagy, voltál és leszel az egyetlen aki kell nekem.Én még ilyet sosem éreztem.Amikor elveszíttettelek, akkor rajzolódott ki bennem, hogy mennyire szeretlek.-mondta én meg mosolyogva hallgattam,majd mikor befejezte rákulcsoltam kezem a nyakára, felszöktem és hátánál lábaimat összekulcsoltam és ő a combomnál tartott.Megcsókoltam, majd letett és lassan kezdte levenni rólam a ruhákat.Énis így tettem.Akartam őt.Mindennél jobban akartam.Lefeküdtünk a homokba Harry fölém tornyosult.Ott, abban a pillanatban, csak mi voltunk.Semmi nem érdekelt, csak az, hogy itt volt velem...
Még mindig a homokban feküdtünk.Fejem a mellkasán volt és ujjaim hasán keringőztek, ő meg a hajamat simogatta.
-Alig hiszem el, hogy itt vagy-suttogta.
-Pedig itt vagyok.-mosolyogtam.
-És mostmár minden olyan lesz, mint rég?Visszaköltözöl hozzánk és folytassuk úgy, mint ahogy a baleset elött abbahagytuk?-kérdezte
-Igen, megbeszélem Annie-vel, hogy visszaköltözök-mondtam.Föntebb húzott és elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Mondtam már, hogy hiányoztál?-kérdezte én meg elmosolyodtam.
-Igen, de nem unom.-mondtam, majd megfordultam és megcsókoltam.
Még kis ideig feküdtünk a homokban,majd kezdett hideg lenni, úgyhogy felöltöztünk és elindultunk a tábor felé.Mikor odaértünk mindenki húúú-zni meg fütyölni kezdett.Összemosolyogtam Annie-vel és Louis-al.
-És akkor most minden eszedbe jutott?-kérdezte Niall.
-Igen.
-És ezt nem kéne elmondani az orvosnak?-nézett rám Liam.
-Holnap amiután hazamentünk bemegyek hozzá.
Körbenéztem, de nem láttam egy embert..helyette Jessica villámot szóró tekintetét vettem észre.Elkaptam a tekintetem, most nem akartam vele foglalkozni.Nem érdekelt más, csak hogy mindenre emlékszem és ez felűlmulhatatlan boldogsággal töltött el.Életem legjobb 3 hónapját felejtettem el és most megint emlékszem rá.
Néztem, hogy hol van Dee, de nem láttam sehol.
-Dee?-kérdeztem a többiektől.Mindenki furcsán nézett rám.
-Nem tudjuk-mondta Liam.
-Miéért?-nézett rám Harry furcsán.
-Szeretnék vele beszélni.-mondtam, Harry bólintott ,majd elengedte a kezem.
-Keresd meg.-mosolygott, énis elmosolyodtam és egy puszit adtam a számra,majd elindultam a sátorok felé.
Megnéztem az ő sátrába, meg benéztem mások sátrába is, de nem találtam.Nem tudtam, hogy merre induljak.Végül a part felé mentem, de valaki megrántotta a kezem és visszahúzott.Hátra fordultam, hogy megnézzem ki az és Jessicát láttam meg.Kirántottam a kezem az övéből.
-Mit képzelsz magadról?-kérdezte hisztisen én meg furcsán néztem rá, ezért folytatta..-egy hónapig nem emlékszel, aztán hirtelen eszedbe jut minden és Harry karjaiba omlasz?Lehet, hogy a többiek beveszik, de én nem!Elhitetted mindenkivel, hogy nem emlékszel semmire, hogy megsajnáljanak.Szánalmas vagy!-mondta, nekem meg elkerekedett a szemem.
-Ezt te sem gondolod komolyan.
-Tudod, én ott voltam Harrynek, amíg te nem és hidd el, hogy elintésztem, hogy egy perce sem legyen rád gondolni.Azt hiszed, hogy szeret?Hogy hiányoztál neki?-nevetett fel cinikusan.-Naiv vagy drágám, nagyon naiv.-nem mondtam semmit.Egyszerűen felnevettem Jessica szánalmas viselkedésén és tovább mentem, hogy megkeressem Dee-t.
2013. október 12., szombat
3.Évad!
Ott állt elöttem.Nem láttam semmit rajta.Úgyanaz a kifejezéstelen arc, ami mindig megvolt neki és amit utálok.Vajon mit gondolhat?Gyűlöl, vagy csak utál.Vagy teljesen megvet azért, amit tettem.Megbocsát valaha is?Egy biztos..én gyűlölöm magam és nem bocsátok meg magamnak sohasem.Bárhogy is dönt én megfogom érteni.Hiszen tényleg mindent elszúrtam..
Ez egy kis részlet a harmadik évadból.Kicsit mozgassa meg a fantáziátokat :D Most 5900 oldalmegjelenítés van, de az első részt csak 6000 megjelenítés után hozom.Osszátok az oldalt és akkor hamarabb meglessz :) Köszönöm azoknak, akik velem voltak a 2.évadban :)
Ez egy kis részlet a harmadik évadból.Kicsit mozgassa meg a fantáziátokat :D Most 5900 oldalmegjelenítés van, de az első részt csak 6000 megjelenítés után hozom.Osszátok az oldalt és akkor hamarabb meglessz :) Köszönöm azoknak, akik velem voltak a 2.évadban :)
2013. október 6., vasárnap
II.-27.rész
Rémülten pillantottam oda.
-Dee?Te mit keresel itt?-néztem tágra nyilt szemekkel.
-Öhm..csak nem tudtam aludni és gondoltam sétálok egyet.És akkor mocorgást hallottam innen.-mondta.Nem tudtam mit mondani.Mocorgást hallott ezért benézett?-nem jössz egyet sétálni?-kérdezte én meg megijedtem.Ilyenkor?Sétálni?Dee-vel?
-Hááát izéé.Szeretnék aludni mert holnap fáradt leszek.
-Áhá.Akkor eddig miért nem tetted?Na gyere már.Hidd el nem eszlek meg, akármit is mondtak rólam a többiek.-mosolygott, mire énis elmosolyodtam.
-Nem mondtak..semmit a többiek.-mondtam-na jóó de..de nem azért nem akarok menni.
-Rosszul hazudsz Katie.-vigyorgott.
-Tudom..na jó menjünk.-nevettem és felvettem egy pulcsit, majd kikászálódtam a sátorból.Igazából a takaróba beleakadt a lábam és majdnem felköltöttem Annie-t.De végűl sikeresen kiértem.Dee nagyon mosolygott a produkciómon.Majd elkeztünk sétálni a tengerparton.Sötét volt,de a hold világított ezért láttuk a tenger és a hullámok nagy erővel csaptak ki a partra.Nem volt hideg, de azért a szél fújt.Kicsit szorongtam Dee mellett és tényleg azért, amiket a többiek mondtak.Maga a kinézete is megrémiszt.
-Na ki vele, mit mondtak a többiek?-vette le a cipőjét én is így tettem majd hagytuk, hogy a víz kicsapodjon a lábunkra.
-Hát semmi olyaat.-mondtam, mire felnevetett.
-Na jó, biztos nem fogod elmondani.Akkor kitalálom.Azt biztos mondták, hogy csak játszok a csajokkal meg kihasználom őket.Azt is, hogy önző vagyok és mindig azt akarom, hogy nekem legyen jó.Jó ez egy részben igaz.Vagyis az önző része.De az, hogy kihasználom a csajokat.Még olyat is hallottam vissza, hogy prostituáltnak akarom őket vinni.-mondta, mire megköszörűltem a torkom.-de most komolyan.Az igaz, hogy sok barátnőm volt.De a kihasználás dolog az inkább fordítva esedékes.-elszomorodott a hangja.
-Hogy hogy?-kérdeztem.
-Hát.Régen benne voltam egy bandában és elég jó helyekre jártunk és mindig vihettünk egy pár személyt magunkal.Rengetegszer volt az, hogy az akkori barátnőmet elvittem egy ilyesmi helyre és megláttam a szinpadról, ahogyan más férfivel táncól vagy éppen csókolózik.Egy fél hónapja felbontottam a bandát.Már elegem van ezekből a dolgokból.Ezek-mutatott a piercingjeire-ezért is vannak.Valahogy már megszokottá vált, hogy amikor valaki átver olyankor vagy lövetek egy piercing-et vagy lesz egy tetkóm.-mondta én meg öszintén megsajnáltam.-és az, hogy ilyen önző, meg sokszor goromba vagyok másokkal,azis ezért van.
-Öszintén sajnálom.És azt is, hogy mások szavából itélkeztem.De tényleg..nem is tudtam, hogy milyen vagy és mégis elhittem mindent.Talán azért mert nagyon megbízok Louis-ban.Amúgy velem nem is voltál goromba.
-Igen, mert te más vagy.A baleset elött meséltek rólad, meg a magáról a balesetről is hallottam és amikor mondták, hogy Harry-vel jársz és, hogy tényleg Harry belédszeretett akkor meglepődtem.Igazából Harry még szerelemből senkit sem szeretett.Csak úgy falta a nőket és ezért mindenki irigy volt rá.Nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehetsz, ha így megváltoztattad Harry-t.Kiváncsi voltam, hogy vajon milyen lehetsz és amikor megláttalak és beszélgettünk rájöttem, hogy hogyan szeretett beléd Harry.-mondta, mire elpirúltam.
-Hűű-fujtam ki a levegőt.-hogyan is?-kérdeztem.
-Hát.Már egyből a kisugárzásot azt sugalja, hogy te egy jó ember vagy.Én benned elöszőr azt láttam meg, hogy te tuti nem vernél át.Amikor meg már beszélgettem veled, egyre jobban megkedveltelek.
-Ez most azt jelenti, hogy..te engem..úgy?-dadogtam.
-Háát.-vakarta meg a tarkóját.-Lehet.Vagyis.Tulajdonképpen igen.De nyugi, tudom, hogy te még mindig Harry-t szereted.
-Honnan tudod?-néztem furcsán.
-Ahogy Jessicára nézel.Amikor megcsókolt, senki sem értette, hogy miért rohantál el.Én igen.-mosolygott én meg elpirultam.-Meg már amúgyis jártatok és ha szeretted akkor még mindig érzel iránta valamit.
-Az igazság az, hogy ma minden eszembe jutott és azért rohantam el.Amiközben csókolt.Abban a pár másodpercben mindenre emlékezni kezdtem és így visszagondolva olyan furcsa az egész.
-Aztaa..Ez így azért durva.-mondta.-és Harry tudja már?
-Még nem.-mondtam halkan.-Majd kitalálom...De lassan szerintem menjünk.-mondtam, mire bólintott és elindultunk a sátrunkhoz.A sátor elött megöleltem Dee-t.
-Nem vagy rossz ember, akárki akármit is mond.És nem kell másokkal goromba lenni néha, nem ők tehetnek a dolgokról.Hidd el lesz majd egy lány, aki szeretni fog és akiben megbízhatsz.-mondtam majd eltávolodtam töle.-Jóéjt.
-Neked is.És köszönöm.Tudod, hogy kedvellek..úgy..de azért barátok lehetünk?
-Perszee.-mosolyogtam rá.Ő is mosolygott.Adott még egy puszit a homlokamra, majd elment és énis bemásztam a sátramba.Annie úgy aludt mint a bunda.Befeküdtem mellé, bár kicsit kényelmetlen volt, azért sikerült elaludnom.
-Dee?Te mit keresel itt?-néztem tágra nyilt szemekkel.
-Öhm..csak nem tudtam aludni és gondoltam sétálok egyet.És akkor mocorgást hallottam innen.-mondta.Nem tudtam mit mondani.Mocorgást hallott ezért benézett?-nem jössz egyet sétálni?-kérdezte én meg megijedtem.Ilyenkor?Sétálni?Dee-vel?
-Hááát izéé.Szeretnék aludni mert holnap fáradt leszek.
-Áhá.Akkor eddig miért nem tetted?Na gyere már.Hidd el nem eszlek meg, akármit is mondtak rólam a többiek.-mosolygott, mire énis elmosolyodtam.
-Nem mondtak..semmit a többiek.-mondtam-na jóó de..de nem azért nem akarok menni.
-Rosszul hazudsz Katie.-vigyorgott.
-Tudom..na jó menjünk.-nevettem és felvettem egy pulcsit, majd kikászálódtam a sátorból.Igazából a takaróba beleakadt a lábam és majdnem felköltöttem Annie-t.De végűl sikeresen kiértem.Dee nagyon mosolygott a produkciómon.Majd elkeztünk sétálni a tengerparton.Sötét volt,de a hold világított ezért láttuk a tenger és a hullámok nagy erővel csaptak ki a partra.Nem volt hideg, de azért a szél fújt.Kicsit szorongtam Dee mellett és tényleg azért, amiket a többiek mondtak.Maga a kinézete is megrémiszt.
-Na ki vele, mit mondtak a többiek?-vette le a cipőjét én is így tettem majd hagytuk, hogy a víz kicsapodjon a lábunkra.
-Hát semmi olyaat.-mondtam, mire felnevetett.
-Na jó, biztos nem fogod elmondani.Akkor kitalálom.Azt biztos mondták, hogy csak játszok a csajokkal meg kihasználom őket.Azt is, hogy önző vagyok és mindig azt akarom, hogy nekem legyen jó.Jó ez egy részben igaz.Vagyis az önző része.De az, hogy kihasználom a csajokat.Még olyat is hallottam vissza, hogy prostituáltnak akarom őket vinni.-mondta, mire megköszörűltem a torkom.-de most komolyan.Az igaz, hogy sok barátnőm volt.De a kihasználás dolog az inkább fordítva esedékes.-elszomorodott a hangja.
-Hogy hogy?-kérdeztem.
-Hát.Régen benne voltam egy bandában és elég jó helyekre jártunk és mindig vihettünk egy pár személyt magunkal.Rengetegszer volt az, hogy az akkori barátnőmet elvittem egy ilyesmi helyre és megláttam a szinpadról, ahogyan más férfivel táncól vagy éppen csókolózik.Egy fél hónapja felbontottam a bandát.Már elegem van ezekből a dolgokból.Ezek-mutatott a piercingjeire-ezért is vannak.Valahogy már megszokottá vált, hogy amikor valaki átver olyankor vagy lövetek egy piercing-et vagy lesz egy tetkóm.-mondta én meg öszintén megsajnáltam.-és az, hogy ilyen önző, meg sokszor goromba vagyok másokkal,azis ezért van.
-Öszintén sajnálom.És azt is, hogy mások szavából itélkeztem.De tényleg..nem is tudtam, hogy milyen vagy és mégis elhittem mindent.Talán azért mert nagyon megbízok Louis-ban.Amúgy velem nem is voltál goromba.
-Igen, mert te más vagy.A baleset elött meséltek rólad, meg a magáról a balesetről is hallottam és amikor mondták, hogy Harry-vel jársz és, hogy tényleg Harry belédszeretett akkor meglepődtem.Igazából Harry még szerelemből senkit sem szeretett.Csak úgy falta a nőket és ezért mindenki irigy volt rá.Nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehetsz, ha így megváltoztattad Harry-t.Kiváncsi voltam, hogy vajon milyen lehetsz és amikor megláttalak és beszélgettünk rájöttem, hogy hogyan szeretett beléd Harry.-mondta, mire elpirúltam.
-Hűű-fujtam ki a levegőt.-hogyan is?-kérdeztem.
-Hát.Már egyből a kisugárzásot azt sugalja, hogy te egy jó ember vagy.Én benned elöszőr azt láttam meg, hogy te tuti nem vernél át.Amikor meg már beszélgettem veled, egyre jobban megkedveltelek.
-Ez most azt jelenti, hogy..te engem..úgy?-dadogtam.
-Háát.-vakarta meg a tarkóját.-Lehet.Vagyis.Tulajdonképpen igen.De nyugi, tudom, hogy te még mindig Harry-t szereted.
-Honnan tudod?-néztem furcsán.
-Ahogy Jessicára nézel.Amikor megcsókolt, senki sem értette, hogy miért rohantál el.Én igen.-mosolygott én meg elpirultam.-Meg már amúgyis jártatok és ha szeretted akkor még mindig érzel iránta valamit.
-Az igazság az, hogy ma minden eszembe jutott és azért rohantam el.Amiközben csókolt.Abban a pár másodpercben mindenre emlékezni kezdtem és így visszagondolva olyan furcsa az egész.
-Aztaa..Ez így azért durva.-mondta.-és Harry tudja már?
-Még nem.-mondtam halkan.-Majd kitalálom...De lassan szerintem menjünk.-mondtam, mire bólintott és elindultunk a sátrunkhoz.A sátor elött megöleltem Dee-t.
-Nem vagy rossz ember, akárki akármit is mond.És nem kell másokkal goromba lenni néha, nem ők tehetnek a dolgokról.Hidd el lesz majd egy lány, aki szeretni fog és akiben megbízhatsz.-mondtam majd eltávolodtam töle.-Jóéjt.
-Neked is.És köszönöm.Tudod, hogy kedvellek..úgy..de azért barátok lehetünk?
-Perszee.-mosolyogtam rá.Ő is mosolygott.Adott még egy puszit a homlokamra, majd elment és énis bemásztam a sátramba.Annie úgy aludt mint a bunda.Befeküdtem mellé, bár kicsit kényelmetlen volt, azért sikerült elaludnom.
2013. szeptember 29., vasárnap
II.-26.rész
Ott ült a tűzzel szemben gitárjával a kezében és tőlem nagyon messze.Jessica persze örvendezve visongott, amikor pár akkordot lenyomott és énekelt.Simogatta a karját teljesen rá volt mászva, közben pedig rengeteg hely volt mellette.Harryt nagyon nem érdekelte, nem szolt hozzá, nem is figyelt rá, de nem is zavarta annyira...Mellettem Annie ült, másik felemen pedig Dee, aki folyamatosan magyarázott.Néha néha felé fordultam, és elmosolyodtam, bár fogalmam sincs, hogy miről tudod annyit beszélni, viszont be nem állt a szája.Hirtelen Louis állt meg előttünk és megkérte Dee-t, hogy üljön arrébb.
-Miért ülnék arrébb.-kérdezte Dee pökhendien.
-Szeretnék Katie-vel beszélni.
-Nekem nem mondhassa meg senki, hogy mit csináljak!
-Jólvan akkor nehogy megmozdulj, inkább én állok fel.-mondtam mérgesen.Dee furcsán méregetett én meg felálltam és megragadtam Louis karját és elhúztam.
-Miről van szó?-kérdeztem a a sötétben, mivel már nem voltunk a tűznél.
-Hűhaa, ezt jól megmondtad.-bólintott.
-Már idegesített a folyamatos papolása-mondtam őszintén.
-Ja értem.Na menjünk vissza.
-Nem beszélgetni akartál?-nlztem furcsán.
-Mostmár mindegy-mondta és huncut mosolyra húzta a száját.
-De komolyan, hogyha elrángattál már onnan akkor mond már el.
-Nem rángattalak el, csak leakartam melléd ülni.-mondta én meg hunyorogva néztem.
-Átlátok rajtad.-mondtam, majd elmosolyodtam.
-Pedig nem vagyok átlátszó.-vigyorgott ő is.
-Ebben a szituációban igen..naa mondjad már.
-Háát, csak megakartam kérdezni, hogy neked bejön ez a Dee gyerek?
-Nem.Vagyis nem azt mondom, hogy nem néz ki jól, de az a sok piercing.
-Jobb is.Egy barom.Jó, van amikor jó fej, de rossz dolgokat csinál, meg nagyon önző.
-Ezt énis állítom mostmár.-bólintottam.
-Na mostmár tényleg menjünk vissza.-nézett a tömeg felé.-Niallnak tényleg tüzel a nadrág szára vagy csak nekem káprázik a szemem.-mondta mire énis odanéztem.Nem,nem Louis szeme káprázott, Niall szó szerint égett.Vagyis a nadrágja.Elkezdett szökdösni, majd ordítva a tenger fele futott egyenesen bele a vízbe.Majd mikor már rendben volt, mindenki felnevetett.Mert azért elég vicces volt, ahogy Niall szökdösik és fut ordítva, tűzes nadrággal.De szerencsére Niall-nek nem esett baja, csak a nadrágjának.Visszamentünk a tömeghez, majd megkérdeztem Niall-t, hogy minden rendben vane.
-Áháá.Még a szört sem égette le a lábamról.-mondta, mire mindenki felnevetett.Zayn jelent meg egy üveggel a kezében.
-Üvegezééés.-kiálltotta mosolyogva.
-Úr isten.Utoljára kb 14 évesen üvegeztem.-mondtam
-Hűű énis.-mondta az egyik lány.Azt hiszem Lola-nak hívják.Körbelűlltük egy pokrócon az üveget és kezdődött a játék.Hát az elején nem volt olyan húzós, még megsajnálták az embereket.Ed-től kaptam 5 puszit az arcomra, aztán elcsattan egy szájra puszi Dee és egy másik lány között, majd jöttek a durvábbak.Lola lekellett feküdjön a földre és Liam felette fekvőtámaszozott ( ezen nagyon nevettünk), Zayn Jessica szájába adta a szájával a ropit, majd Louis lefeküdt és Annie ette le a hasáról a ropit (Louis hülyeségből mindenfélét nyögött, mi meg ezen döltünmk a röhögéstől).Aztán felém fordult az üveg én meg megijettem a következő pörgetésnél pedig Dee ült az üveg végén.Louis pörgette az üveget, ezért ő kellett feladatot mondjon.Féltem, hogy mi lesz, nem akartam semmi durvát nem csinálni.Ültem és vártam, hogy mi lesz a feladat.
-Puszild meg háromszor az arcán.-mondta ki végül komolyan.
-Ennyii?-kérdeztem egyszerre Dee-vel, csak a különbség az, hogy én megkönnyebbülten, ő meg csalódottan.Hálásan néztem Louisra aki egyet mosolygott, majd mikor megkaptam a puszit boldog voltam, hogy túllettem rajta és végre én pörgettem.Niall lett az áldozat és miközben már második körben pörgött az üveg, azon gondolkoztam, hogy mit is adjak neki.Aztán az üveg Jane-nél állt meg,Niall megkönnyebűlt, úgyhogy nem nagyon volt olyan ötletem, ami számukra ciki lenne.Elég sokat gondolkoztam...
-Na gyerünk már Kate-mondta Louis.
-De nem tudoom.-nyavalyogtam.-súgjatok már valamit!-mondtam, mire mindenki gondolkozni kezdett..
-Francba, ez tényleg nehéz-mondta Ed.-már az ötletekből is kifogytam.
-Egyet se mondtál eddig.-nevetett rá Zayn.-mondok én nektek.-kezdett el gondolkodni, majd hirtelen megszólalt.-Sztriptíz-csettintett.
-Mi?-nézett tágra nyílt szemekkel Niall.
-Ja.Pucér-ra.-nevetgélt.-eltakarhatjátok egymás izéit és egymást vetkőztessétek.-mondta, mindenki nevetett és füttyögött.
-Én ezt nem vállalom.-szólalt meg hirtelen Jane.
-Hej eddig mindenki vállalt mindent.
-De az nem ez volt.Ehez még kell igyak.-mondta majd kezébe vette Niall sörét és beleivott.Mindenki felnevetett.
-Akkor határidőt kaptok.-mondtam.-még 2 kör és jöhettek ti.
-Áh inkább esünk túl rajta.-állt fel Jane és Niall felé nyújtotta a kezét.Louis egy darabig a telefonját böngészte, majd hirtelen megszólal a You can leave your hat on belőle, mindenki felnevetett.
-Haha.Vicces vagy!-mondta Jane.
-Baby take off your clothes.-énekelt Louis Joe Cocker-el.Dőltünk a röhögéstől.
Az egész végül úgy lett, hogy Niall állt előttünk háttal,azt mondta, hogy inkább az ő fenekét nézzük, minthogy a barátnőjét.Elöszőr Jane vetkőztette őt és összevissza dobálta a cuccait.Megjelent Niall feneke, mire mindenki "húúú"-zni kezdett.Jane-ből csak a ruháit láttuk.Amúgy az egészet levideózták egy páran.Sokat nem láttunk, de egy élmény volt.
Aztán folytatódott az üvegezés.Már mindenki felöltözve nézte ahogy pörög az üveg.És megállt.Harry-nél.Hűű.Én nem bírnám végignézni ahogy valakivel csinál valamit.Kétségbe esve néztem az üveget, ami megállt Zayn-nél.Ezért Niall újrapörgetett.Egyre lassabban pörgött és amikor megállt..az üveg végén én voltam.Csodálkozva néztem, aztán felnéztem Harry-re aki engem nézett.Semmit nem tudtam kivenni az arcából.Nem tudtam, hogy mit gondol.Utálom mikor így néz.Elkaptam a fejem és Niall-re néztem, aki gondolkodott.
-Elszámolok 15-ig.-kezdte.-ti meg addig..-gondolkodott tovább
-Na bögd már ki.-mondta Zayn.
-Csókolozzatok-mondta ki én meg elfehéredtem..vagy elpirosodtam.Nem tudom de tuti, hogy színt váltottam.Elkerekedett szemmel néztem Niall-t.Harry felállt és lazán odajött hozzám.Leült mellém én meg figyeltem minden mozdulatát.Belenézett a szemembe és elmosolyodott.Én akartam tiltakozni, de ahogy belenéztem azokba a zöld szemekbe...Kezét az arcomra tette és abban a percben elfelejtettem, hogy a többiek is ott vannak.Kizártam a külvilágot és csak néztem az egyre közeledő szemét.Ajkunk összeért és lassan kinyitottam a szám.A csók közben ismerős érzés fogott el.Háttérben hallottam, ahogy számolnak.Halknak tűnt és tompának.Nem figyeltem rá.Éreztem, hogy nem először történik ez.Azon gondolkoztam, hogy mikor?Vajon mikor történhetett meg ez máskor?Aztán emlékeztem.Bevillant minden.Amikor először megláttam pucéran, majd mikor elmentünk bulizni és részegen egymásról rángattuk le a ruháinkat.Amikor volt a koncert és énekelte a Little things-et, majd másnap egy randin bevallotta, hogy nekem énekelte és Cicának hívott.Az az este volt egyik legjobb estém.Emlékszem, hogy annyira boldog voltam.Eszembe jutott amikor elvitt a parkba, találkoztunk Taylor-ral és összevesztünk, majd ahogy kibékültünk.Egyszerre minden rámzúdult.A baleset, James, anyuék.Minden eszembe jutott és ez mind pár másodperc alatt.Minden csókjára emlékeztem.Minden érintésére.Elhúzódtam Harrytől.
-Hééé még nem telt le a 15 másodperc!-mondta Niall én meg mérgesen néztem rá, majd vissza Harryre, aki kérdőn nézett rám.Felálltam a pokrócról, majd elindultam a sötét felé.
-Ne jöjjön utánam senki!-mondtam határozottan.Egyedűl akartam lenni, a gondolataimmal.
-De most mi a baj?-nézett rám Harry.Rápillantottam és hirtelen düh járta át a testem, visszafordultam és a sátram fele vettem az irányt..De nem a sátramba mentem.Egyenesen a tenger fele.Nem láthatta senki.Mindenki azt hitte, hogy a sátorban vagyok.De nem.A tengerparton sétálva gondolkoztam..
Úgy emlékeztem erre az egészre mintha tegnap lett volna.Amielött megműtöttek és azt hittem, hogy megfogok halni, azt mondta, hogy mindig szeretni fog.Tisztán emlékszem, vörös kisírt szemeire.Akkor éreztem a legjobban, hogy szeret.Azon az estén azt mondtam, hogy nem fogom elfelejteni soha, akárhol is legyek.Mégis elfelejtettem.De az érzést sosem felejtettem el.Nem emlékeztem rá, de szerettem.Mindig.
Visszagondolva erre az egészre, ami a baleset után történt..nevetnem kell.Úgy döntöttem, hogy inkább lefekszem.Visszamentem a sátramba.Annie már ott volt.
-Hol a francba voltál?-kérdezte mérgesen.
-Csak sétáltam egyet.
-Csak? CSAK??Halálra aggódtam magam.Már fél órája kereslek.
-Így eltelt az idő?-néztem csodálkozva.
-Így!
-Bocsánat, csak muszáj volt egy kicsit gondolkozzam.
-Min?És egyáltalán miért rohantál úgy el?-enyhült meg.
-A csók miatt.Úristen nagyon durva volt.Hirtelen rámzúdúlt minden emlék.Emlékszem mindenre.-Annie csodálkozva nézett.
-Komolyan?Minden minden?-kérdezte mire bolíntottam.
-Miért nem mondtátok el, hogy együtt voltam Harry-vel?
-Háát.Harry nem akarta.Mindenképpen visszaakart hódítani.-mosolygott.
-Áhá.Elég jól sikerült.-nevettem fel
-Mit fogsz csinálni?
-Nem tudom.Kicsit mérges vagyok rá, mert nem mondta el.De megbocsátok ezért neki.Nem lehetett könnyű.
-Hát nem.Összevolt törve.Amikor elköltöztél onnan nagyon megsajnáltam.Azt mondta, hogy elveszem tőle az esélyt, hogy visszaszerezzen.
-Hűű-nyögtem ki.
-Hát igen.
-De akkor miért kavart Jessica-val?
-Hát.Louis azt mondta, hogy eleinte azért, hogy felejtsen el, aztán nem felejtett el és Jessica nem szált le róla.-mondta mire elkezdtem vigyorogni.
-Akkor még mindig szeret.
-Persze-mosolygott.-de mostmár aludjunk.Mindenki lefeküdt már.-elővette a telefonját és ránézett.-fél 3.-mondta majd bebújt a takaró alá.Énis így tettem.-Jóéjt.
Nem tudtam aludni.Szinte egész 4-ig amikor viszont mozgást hallottam kintről.Megijedtem, hogy mi vagy ki lehet az.Felültem az ágyon.Annie már aludt.Gondolkoztam, hogy kimenjek-e vagy ne, amikor valaki bedugta a fejét a sátrunkba...
Aztán folytatódott az üvegezés.Már mindenki felöltözve nézte ahogy pörög az üveg.És megállt.Harry-nél.Hűű.Én nem bírnám végignézni ahogy valakivel csinál valamit.Kétségbe esve néztem az üveget, ami megállt Zayn-nél.Ezért Niall újrapörgetett.Egyre lassabban pörgött és amikor megállt..az üveg végén én voltam.Csodálkozva néztem, aztán felnéztem Harry-re aki engem nézett.Semmit nem tudtam kivenni az arcából.Nem tudtam, hogy mit gondol.Utálom mikor így néz.Elkaptam a fejem és Niall-re néztem, aki gondolkodott.
-Elszámolok 15-ig.-kezdte.-ti meg addig..-gondolkodott tovább
-Na bögd már ki.-mondta Zayn.
-Csókolozzatok-mondta ki én meg elfehéredtem..vagy elpirosodtam.Nem tudom de tuti, hogy színt váltottam.Elkerekedett szemmel néztem Niall-t.Harry felállt és lazán odajött hozzám.Leült mellém én meg figyeltem minden mozdulatát.Belenézett a szemembe és elmosolyodott.Én akartam tiltakozni, de ahogy belenéztem azokba a zöld szemekbe...Kezét az arcomra tette és abban a percben elfelejtettem, hogy a többiek is ott vannak.Kizártam a külvilágot és csak néztem az egyre közeledő szemét.Ajkunk összeért és lassan kinyitottam a szám.A csók közben ismerős érzés fogott el.Háttérben hallottam, ahogy számolnak.Halknak tűnt és tompának.Nem figyeltem rá.Éreztem, hogy nem először történik ez.Azon gondolkoztam, hogy mikor?Vajon mikor történhetett meg ez máskor?Aztán emlékeztem.Bevillant minden.Amikor először megláttam pucéran, majd mikor elmentünk bulizni és részegen egymásról rángattuk le a ruháinkat.Amikor volt a koncert és énekelte a Little things-et, majd másnap egy randin bevallotta, hogy nekem énekelte és Cicának hívott.Az az este volt egyik legjobb estém.Emlékszem, hogy annyira boldog voltam.Eszembe jutott amikor elvitt a parkba, találkoztunk Taylor-ral és összevesztünk, majd ahogy kibékültünk.Egyszerre minden rámzúdult.A baleset, James, anyuék.Minden eszembe jutott és ez mind pár másodperc alatt.Minden csókjára emlékeztem.Minden érintésére.Elhúzódtam Harrytől.
-Hééé még nem telt le a 15 másodperc!-mondta Niall én meg mérgesen néztem rá, majd vissza Harryre, aki kérdőn nézett rám.Felálltam a pokrócról, majd elindultam a sötét felé.
-Ne jöjjön utánam senki!-mondtam határozottan.Egyedűl akartam lenni, a gondolataimmal.
-De most mi a baj?-nézett rám Harry.Rápillantottam és hirtelen düh járta át a testem, visszafordultam és a sátram fele vettem az irányt..De nem a sátramba mentem.Egyenesen a tenger fele.Nem láthatta senki.Mindenki azt hitte, hogy a sátorban vagyok.De nem.A tengerparton sétálva gondolkoztam..
Úgy emlékeztem erre az egészre mintha tegnap lett volna.Amielött megműtöttek és azt hittem, hogy megfogok halni, azt mondta, hogy mindig szeretni fog.Tisztán emlékszem, vörös kisírt szemeire.Akkor éreztem a legjobban, hogy szeret.Azon az estén azt mondtam, hogy nem fogom elfelejteni soha, akárhol is legyek.Mégis elfelejtettem.De az érzést sosem felejtettem el.Nem emlékeztem rá, de szerettem.Mindig.
Visszagondolva erre az egészre, ami a baleset után történt..nevetnem kell.Úgy döntöttem, hogy inkább lefekszem.Visszamentem a sátramba.Annie már ott volt.
-Hol a francba voltál?-kérdezte mérgesen.
-Csak sétáltam egyet.
-Csak? CSAK??Halálra aggódtam magam.Már fél órája kereslek.
-Így eltelt az idő?-néztem csodálkozva.
-Így!
-Bocsánat, csak muszáj volt egy kicsit gondolkozzam.
-Min?És egyáltalán miért rohantál úgy el?-enyhült meg.
-A csók miatt.Úristen nagyon durva volt.Hirtelen rámzúdúlt minden emlék.Emlékszem mindenre.-Annie csodálkozva nézett.
-Komolyan?Minden minden?-kérdezte mire bolíntottam.
-Miért nem mondtátok el, hogy együtt voltam Harry-vel?
-Háát.Harry nem akarta.Mindenképpen visszaakart hódítani.-mosolygott.
-Áhá.Elég jól sikerült.-nevettem fel
-Mit fogsz csinálni?
-Nem tudom.Kicsit mérges vagyok rá, mert nem mondta el.De megbocsátok ezért neki.Nem lehetett könnyű.
-Hát nem.Összevolt törve.Amikor elköltöztél onnan nagyon megsajnáltam.Azt mondta, hogy elveszem tőle az esélyt, hogy visszaszerezzen.
-Hűű-nyögtem ki.
-Hát igen.
-De akkor miért kavart Jessica-val?
-Hát.Louis azt mondta, hogy eleinte azért, hogy felejtsen el, aztán nem felejtett el és Jessica nem szált le róla.-mondta mire elkezdtem vigyorogni.
-Akkor még mindig szeret.
-Persze-mosolygott.-de mostmár aludjunk.Mindenki lefeküdt már.-elővette a telefonját és ránézett.-fél 3.-mondta majd bebújt a takaró alá.Énis így tettem.-Jóéjt.
Nem tudtam aludni.Szinte egész 4-ig amikor viszont mozgást hallottam kintről.Megijedtem, hogy mi vagy ki lehet az.Felültem az ágyon.Annie már aludt.Gondolkoztam, hogy kimenjek-e vagy ne, amikor valaki bedugta a fejét a sátrunkba...
2013. szeptember 22., vasárnap
..
Sziasztok.Hát, bizony mostanában nem nagyon írok, neharagudjatok.Tényleg nincs sok időm, pedig imádok írni, ezért is fogok csinálni egy új blogot és ezt lassan befejezem, de nem most.Most még lesz egy kis szünet, talán ha lesz időm akkor írok és nem tudom még tényleg, hogy utána mi lesz.Lehet, hogy lesz egy új évad,de az is lehet, hogy új blogg.Még nem tudom...
2013. szeptember 18., szerda
II.-25.rész
Láttam, ahogy bemegy a sátrába, úgyhogy még nem mentem oda hozzá.
-Jó csaj.-hallottam egy hangott mellöllem.
-Hagyd békén!-mondtam
-Nem a tiéd Harry.Nem állithatsz meg.-mosolygott gunyosan, nekem meg ráált a kezem, hogy megüssem.De gyözött az ész, mert Dee agyon tudna verni.Megtudna őlni, ha behuznék neki.
-Kérlek, hagyd békén-szorítottam le a szemem.
-Jajj, a nagy Harry Styles könyörög.-nevetett fel-Sajnálom, de akkor is megszerzem,ha neked nem tetszik.-mondta majd elment.Hirtelen Katie lépett ki a sátorból bikini-ben, majd kiváncsian nézett felé,.
-Kerüld el Dee-t-néztem mélyen a szemébe
-Mi van?-nézett értetlenűl.
-Csak kerüld el.
-Áhá.-bologatott.-Louis is úgyanezt mondja.
-Mert ez a helyes.-mondtam
-Helyes?Helyes, hogy megmondjátok, hogy mit tegyek és kivel beszélgessek?Könyörgöm.Egyikőtök sem az apám, hogy megmondja, hogy mit csináljak.-mondta mérgesen majd elment.
Katie szemszögéből:
-Katie várj.-fogta meg a karom és húzott vissza s olyan közel kerültem hozzá, hogy az arcomon is éreztem a lélegzetét majd suttogni kezdett.-én csak azt akarom, hogy biztonságban legyél és mellette, nem leszel.
Nem tudtam mit mondani.Leblokáltam.Csak álltam és néztem a gyönyörű szemeibe.Így közelről még szebb, még zöldebb és még csodálatosabb.Pislogni sem tudtam, csak vártam, hogy mi fog most történni.Nem történt semmi.Úgyanígy maradtunk még egy kis ideig.Keze a karomon volt és nem engedte el.Erős akartam lenni, visszavágni valamivel, majd mérget éreztem a testemben.Arra gondoltam, hogy mióta nem szól hozzám, mióta kínoz és énis halkan kezdtem beszélni.
-Napok óta hozzám sem szólsz és most még megis mondod, hogy mit csináljak.Törődj a kis Jessicáddal.-téptem ki a kezem a kezéből és a tenger felé mentem.Sírhatnékom volt így, hogy kimondtam.De nem sírtam.Magabiztosan sétáltam a tenger felé, majd hirtelen társaságom is lett.
-Nagyon jól áll a bikini.-mosolygott.Dee
-Köszönöm-viszonoztam mosolyát, majd hátranéztem.Harry ugyanott állt és felénk nézett.
-Befutunk-mutatott Dee a tenger felé.Mosolyogva bólintottam.-3-2-1..futáááás.-és nevetve futtunk be a tengerbe.Mikor már a hasamig ért a víz, nem tudtam tovább futni, így beleestem.Jólesett ahogy az egész testem átáztassa a víz.Maradtam volna kicsit még a víz alatt, de elfogyott a levegőm.
Miután kilubizkoltuk magunkat a fiúk elmentek fát gyűjteni, hogy csináljunk tábortüzet, mi meg átöltöztünk és előkészítettük a májvacukrokat sütésre.Átöltöztem kényelmesbe, majd Annie-vel kicsit elmentünk sétálni a parton.Gyönyörű volt, ahogy a nap ment le.Mintha lassacskán beszívná a tenger.Rengeteg képet csináltunk.
-Hallod, mi van ezzel a Dee gyerekkel?-kérdezte tőlem Annie.
-Te erről honnan tudsz?-kérdeztem meglepve.
-Louis mondta...Én nem kezdem, hogy kerüld el meg minden, de hallod.Amiket Louis mesélt róla.Csak úgy falja a nőket és akit megun azt eladja prostinak.-suttogta.
-Mi?-lepödtem meg.-Azta..ezt nem képzeldtem volna róla.De akkor is, ha odajön hozzám, beszélget velem, meg minden, nem tehetem azt, hogy otthagyom.Amúgysem jöttem volna össze vele.
-Azt gondoltam.Na de mostmár menjünk visszafelé, mert lassan jönnek a többiek...
2013. szeptember 14., szombat
II.-24.rész.
Miután Louis segített felállítani a sátrunkat, odamentünk a többiekhez.Louis-ék mindenkit köszöntöttek és mindenkit bemutattak.Mindenki fürdőruhában volt,csak én és Annie álltunk még mindig felöltözve.Kb 15-ön lehettünk, mégis zengett az egész hely.A tömeget fürkészve odaintettem Liam-nek és Zayn-nek, majd megállapodott a szemem Harryn.Ott állt egy autónak dőlve, pár emberrel beszélgetett.Nem bírtam levenni a szemem róla.Legszívesebben odamentem volna, hogy átkaroljam, hogy beletúrjak a hajába, hogy megcsokóljam, majd mocskosúl jóképű arcát fürkészhessem közelről.
Annyira elbambultam, hogy nem vettem észre, hogy valaki hozzám beszél.Feleszméltem és odapillantottam.Egy sötét barna hajú srác állt mellettem.Sok piercing csillogott az arcán.Egy kis karika a szemöldökén és kettő a szájában, a fülében meg egy fültágító is volt.Nem az az óriási gusztustalán, hanem egy normális méretű.Ezektől eltekintve a srác jól nézett ki.
-Te ki vagy?-mosolygott rám aranyosan.
-Szia.-mosolyogtam énis zavartan.-Katie vagyok és te?
-Dee vagyok.Vagyis így szólitanak, másképp Dan.
Hirtelen valaki megragadta a karom és arrébb húzott, furcsán néztem Louis-ra, aki Dee-n felé nézett és megrázta a fejét.Dee furcsán nézte, na meg énis, majd rámnézett és tátogtatott egy "még találkozunk"-ot, én meg bolintottam.Miután Louis végre megállt felé néztem.
-Ez mi volt?-néztem rá értetlenűl.
-Semmi.
-Louis!Miért húztál így el?
-Csak kerüld el őt, oké?-nézett rám ingerülten, majd megsem várva a válaszom elviharzott.Mi az, hogy kerüljem el?Egyáltalán miért?
Visszanéztem a srácra, aki már a tenger felé tartott, ahogy mindenki más is, aztán megint Harry-re néztem.Ő még mindig ott állt nekidőlve az autónak és mosolyogva nézte, ahogy a többiek befutnak a tengerbe.Oldalán, nem meglepő modon a szőke lány volt, akit mint késöbb meghívtam Jessicának hívnak..
Harry szemszőgéből.
Mosolyogva figyeltem a többieket, aztán a mellettem álló Jessicára néztem, aki még mindig mellettem állt.
-Te nem jössz?-kérdezte tőlem.
-Most nem, de te menj nyugottan.
-Gyere már, nélküled nem az igazi.-könyörgött.
-Késöbb megyek énis.
-Jó, oké.Én várok-kacsintott, majd a tenger felé közeledett én meg elég furcsán nézhettem.Hiretelen Louis lépett mellém
-Jajj haver, hagytad volna békén a csajt, most teljesen rád van tapadva.-motyogta
-Tudod, hogy mire kellett.
-És elfelejteted Katie-t?Nem.Nem is tudtad volna.Attól, hogy ez a csaj jól néz ki, attól még nagyon idegesítő.
-Mit kellett volna tennem?Nem emlékszik rám Louis.Azt sem bánta, hogy nem kell hozzámszoljon.-mondtam kicsit hangosabban.
-Nem emlékezett az arcodra.Nem emlékezett a nevedre.De ez nem azt jelenti, hogy az érzés változott.Szerinted, miért nem volt annyira szomorú, amikor kiderült, hogy James-t lecsukták?Miért nem ment el hozzá egyszersem?A baleset után pár nappal, már úgy viselkedtetek egymással, mintha ezer éve ismernét egymást.Moziba mentetek, futkároztatok a házban nevetve.Közömbösek voltatok egymásnak és ha a baleset elött szeretett, akkor most is szeret.
-Remek.Akkor mostmár ott tartunk, hogy a baleset elött se szeretett.-püfföktem.
-Ezt én nem hinném.-mosolygott.-szerintem beszéljétek meg.Mi értelme ennek?Dee helyeted is beszélt vele-mondta, mire felkaptam a fejem.
-Dee?-kérdeztem elkerekedett szemmel.
-Igen Dee-bolintott-elrángattam onnan Katie-t.Inkább beszéljen veled, mint Dee-vel.
-Megölöm.-mondtam mérgesen
-Ne Harry.Inkább beszélj te Katie-vel, mint ő.-mondta határozottan.-Tudom, hogy zsörtölőtsz és utálod, hogy nem beszéltek.Viszont ez nem csak Katie-n múlt.Hanem rajtad is.Te azt hiszed, hogy Katie azért nem szól hozzád, mert nem érdekli, hogy nem beszéltek.De mit gondolsz?Katie vajon mit gondol?-kérdezte.
-Azt, hogy de jó, hogy ez az idióta nem szól hozzá-mosolyogtam.
-Nem-viszonozta a mosolyt.-Lehet, hogy azt gondolja, hogy te olyan jól megvagy Jessicával,hogy nem is akarsz vele törödni.
-Vagy nem..
-Vagy nem.De nem tudhatod, amíg meg nem kérdezted.De miért szólt volna hozzád, hogyha úgyis barátnőd van és pláne, te se szólsz hozzá.-mondta.
És mennyire igaza volt.Mindenben.Azon szenvedtem, hogy nem szól hozzám.Normális.Besértöttem rá, amiért elköltöztek és azt hiszi, hogy még mindig haragszom.Vagyis, fogalmam sincs, hogy mit hisz, de az tudom, hogy nem bírom tovább, hogy ne beszéljek vele..
Annyira elbambultam, hogy nem vettem észre, hogy valaki hozzám beszél.Feleszméltem és odapillantottam.Egy sötét barna hajú srác állt mellettem.Sok piercing csillogott az arcán.Egy kis karika a szemöldökén és kettő a szájában, a fülében meg egy fültágító is volt.Nem az az óriási gusztustalán, hanem egy normális méretű.Ezektől eltekintve a srác jól nézett ki.
-Te ki vagy?-mosolygott rám aranyosan.
-Szia.-mosolyogtam énis zavartan.-Katie vagyok és te?
-Dee vagyok.Vagyis így szólitanak, másképp Dan.
Hirtelen valaki megragadta a karom és arrébb húzott, furcsán néztem Louis-ra, aki Dee-n felé nézett és megrázta a fejét.Dee furcsán nézte, na meg énis, majd rámnézett és tátogtatott egy "még találkozunk"-ot, én meg bolintottam.Miután Louis végre megállt felé néztem.
-Ez mi volt?-néztem rá értetlenűl.
-Semmi.
-Louis!Miért húztál így el?
-Csak kerüld el őt, oké?-nézett rám ingerülten, majd megsem várva a válaszom elviharzott.Mi az, hogy kerüljem el?Egyáltalán miért?
Visszanéztem a srácra, aki már a tenger felé tartott, ahogy mindenki más is, aztán megint Harry-re néztem.Ő még mindig ott állt nekidőlve az autónak és mosolyogva nézte, ahogy a többiek befutnak a tengerbe.Oldalán, nem meglepő modon a szőke lány volt, akit mint késöbb meghívtam Jessicának hívnak..
Harry szemszőgéből.
Mosolyogva figyeltem a többieket, aztán a mellettem álló Jessicára néztem, aki még mindig mellettem állt.
-Te nem jössz?-kérdezte tőlem.
-Most nem, de te menj nyugottan.
-Gyere már, nélküled nem az igazi.-könyörgött.
-Késöbb megyek énis.
-Jó, oké.Én várok-kacsintott, majd a tenger felé közeledett én meg elég furcsán nézhettem.Hiretelen Louis lépett mellém
-Jajj haver, hagytad volna békén a csajt, most teljesen rád van tapadva.-motyogta
-Tudod, hogy mire kellett.
-És elfelejteted Katie-t?Nem.Nem is tudtad volna.Attól, hogy ez a csaj jól néz ki, attól még nagyon idegesítő.
-Mit kellett volna tennem?Nem emlékszik rám Louis.Azt sem bánta, hogy nem kell hozzámszoljon.-mondtam kicsit hangosabban.
-Nem emlékezett az arcodra.Nem emlékezett a nevedre.De ez nem azt jelenti, hogy az érzés változott.Szerinted, miért nem volt annyira szomorú, amikor kiderült, hogy James-t lecsukták?Miért nem ment el hozzá egyszersem?A baleset után pár nappal, már úgy viselkedtetek egymással, mintha ezer éve ismernét egymást.Moziba mentetek, futkároztatok a házban nevetve.Közömbösek voltatok egymásnak és ha a baleset elött szeretett, akkor most is szeret.
-Remek.Akkor mostmár ott tartunk, hogy a baleset elött se szeretett.-püfföktem.
-Ezt én nem hinném.-mosolygott.-szerintem beszéljétek meg.Mi értelme ennek?Dee helyeted is beszélt vele-mondta, mire felkaptam a fejem.
-Dee?-kérdeztem elkerekedett szemmel.
-Igen Dee-bolintott-elrángattam onnan Katie-t.Inkább beszéljen veled, mint Dee-vel.
-Megölöm.-mondtam mérgesen
-Ne Harry.Inkább beszélj te Katie-vel, mint ő.-mondta határozottan.-Tudom, hogy zsörtölőtsz és utálod, hogy nem beszéltek.Viszont ez nem csak Katie-n múlt.Hanem rajtad is.Te azt hiszed, hogy Katie azért nem szól hozzád, mert nem érdekli, hogy nem beszéltek.De mit gondolsz?Katie vajon mit gondol?-kérdezte.
-Azt, hogy de jó, hogy ez az idióta nem szól hozzá-mosolyogtam.
-Nem-viszonozta a mosolyt.-Lehet, hogy azt gondolja, hogy te olyan jól megvagy Jessicával,hogy nem is akarsz vele törödni.
-Vagy nem..
-Vagy nem.De nem tudhatod, amíg meg nem kérdezted.De miért szólt volna hozzád, hogyha úgyis barátnőd van és pláne, te se szólsz hozzá.-mondta.
És mennyire igaza volt.Mindenben.Azon szenvedtem, hogy nem szól hozzám.Normális.Besértöttem rá, amiért elköltöztek és azt hiszi, hogy még mindig haragszom.Vagyis, fogalmam sincs, hogy mit hisz, de az tudom, hogy nem bírom tovább, hogy ne beszéljek vele..
2013. szeptember 11., szerda
II.-23.rész.
Péntek este.Annie-vel becsomagultunk a hétvégi kiruccanásunkra.
Amikor bejelentettem neki, hogy kell egy sátor furcsán nézett, aztán elmondtam, hogy miért és most már egy sátorral gazdagabbak vagyunk.
-Ezt hozzam?-mutatott Annie a laptop felé.
-Minek?Nem lesz ahol feltölsd, nem lesz wifi, úgyhogy ha hoznád akkor is kb egy orát, max másfél órát, tudnál laptopozni és internet nélkül.-mondtam, Annie meg elngondolkozott, majd bólintott.
Ahoz képest, hogy csak két napra megyünk, elég jól feltankoltunk.Csak azt nem értem, hogy minek sátorozni megyünk, mikor a tengerparton van egy csomó szálloda?
Pakolás után, elég korán döltünk be az ágyba.Egyrészt mert korán kell kellnünk, másrészt meg, mert eléggé kivárasztott a mai nap.Délelött sátorért rohantuk be fél Londont, délután bevásárlás, este pedig pakolás.Még gyorsan dobtam Louis-nak egy sms-t, hogy indulásra készek vagyunk és, hogy ne felejtsen el elénk jönni, mivel nem akarjuk odáig cipelni a csomagokat és beállítottam az órám fél 6-ra ( :( ).
Reggel nyúzottan keltem ki az ágyamból, majd leballagtam a lépcsőn.
-Kávét!-mondtam köszönés nélkűl Annie-nek.
-Készűl-mosolygott én meg felültem egy székre.
-Mit gondolsz, mennyi idő alatt készülsz el.-kérdezte gúnyosan, mivel ő már frissen és felöltözve állt a konyhában.Fogalmam sincs, hogy tud mindig ilyen éber lenni reggel.Ez a tulajdonsága a régi.Sehonnan sem késett, suliba is fél orával az óra kezdése elött már bent volt.-20 perc?-hitetlenve néztem rá.
-Mii?Ne már.Fél óráát adj kéérlek.-könyörögtem fárattan.
-Abból háromnegyed óra lesz.-nevetett.-azért mondtam a 20 percet, mert akkor talán elkészülnél fél óra alatt, ha nagyon akarnál.
-Nembaaj.Most nem munkába megyünk vagy ilyesmi.Nem hagynak itt ha késünk pár percet.-nyavajogtam.-kész van már a kávé?
-Áhá.-töltötte ki egy bögrébe, majd odaadta nekem.
-Köszönöm.-ittam bele.Miután megkávéztam (ami kivételesen kevés ideig tartott) bementem a fürdőbe,felgumiztam a hajam, gyorsan lezuhanyoztam, majd törölközőben kimentem a szobámba és magamra húztam a ruhát, ami elő volt már készítve.Tettem fel egy kis alapozót, meg egy kis korektort, de ez sem segített sokat az elnyúzott kinézetemen.Boldogan nyugtáztam, hogy 40 perc alatt kész lettem és pont akkor csengettek, amikor lementem a lépcsőn.Az ajtóhoz rohantam, majd kinyitottam.
-Szia-öleltem meg Louis-t.
-Szia.-mosolyogtt, majd ő is átkarolta a derekam.Nem, Louis nem olyan volt számomra mint a többiek a bandában.Louis olyan, akire tényleg rábíznám merni az életem.Aki odajött, mikor éppen ittas állapotban beájultam és haza vitt, pedig nem is ismert és azt is megtehette volna, hogy ott hagy.Aki tényleg eljött kórházba,hogy haza vigyen és nem érdekelte az, hogy akár azt is megtehettem volna, hogy kidobatom a korteremből, mert nem ismerem meg.Fantasztikus ember és nagyon jó barát.
Lehoztunk pár csomagot az emeletről.
-Niall, gyere már segíteni-kiálltotta ki Louis, mire a szökeség megjelent az ajtóban
-Bocsi itt vagyok,eddig a kocsi hátsóajtaját próbáltam kinyítani.
-Talán ha elöbb kizártad volna, kinyilott volna.-dobta Louis oda a kulcsot én meg elmosolyodtam Niall-en.
-Szia-köszöntöttük Annie-el.
-Sziasztok.-mondta, majd kiment és kinyitotta a kocsiajtót, ami mostmár bizony kinyilt, aztán visszajött segíteni kivinni a csomagokat.Tény, hogy Niall nem egy Einstein (így szeretjük) ,de a fizikai ereje megvolt,úgyhogy felkapott egy böröndöt és kiment vele.Louis is így tett, én meg vittem a szatyrot,amiben a kaják vannak, meg egy hátiságot,Annie meg a sátrunkat.Bepakoltunk és lassan elindultunk.
-Többiek?-kérdeztem.
-Harryékkel jönnek.-mondta Niall.-bólintottam és belemerültem a gondolataimba, majd arra eszméltem fel, hogy megállunk.Niall kipattant a kocsiból, és becsöngetett egy házba.
-Hol vagyunk?-kérdeztem, majd észrevettem Niall kijött a házból egy böröndel és megláttam egy lányt a háta mögött.
-Ő Niall szívszerelme-nevetett Louis, majd átadta Niall-nek a kulcsot, betették a csomagot hátúl, majd beültek, a lány hátra ült mellénk.
-Szia.-mosolyogtam.-Katie vagyok.
-Én Annie-mutatkozott be Annie is.
-Jane-mosolygott a lány.Aranyos volt.Elbeszégettünk még egy kicsit,aztán egyre jobb lett a hangulat, mert a fiuk bekapcsolták a rádió-t és énekelgettünk.Így mentünk a tenger felé és már kezdtem várni, hogy odaérjünk...
Kicsit elbóbiskoldtam,aztán megálltunk egy benzinkútnál, úgyhogy felköltöttek és kimentünk egy kis friss levegőg szívni.
-Még mennyit megyünk?-álltam Louis mellé.
-Hát.Már nincs sok.
Tényleg nem volt sok.Ahogy megláttam a tengert megörvendtem.Sokat voltam itt, szinte minden nyáron és sosem unom meg.De nem áltunk meg ennél a partnál, tovább mentünk én meg értetlenűl néztem Louisra.
-Ez a legjobb part a helyen.Nem itt leszünk?-kérdeztem.
-Nem nem.Itt túl sokan vannak.Van itt sátorozó hely, de két okból is nem leszünk ott.Az egyik, a rajongók miatt, akik tuti nem hagynának békén egész hétvégén.A másik meg, hogy egyedűl akarunk lenni.Es van egy hely, amit még 2 éve fedeztünk fel.Nem jár oda senki,pedig gyönyörű hely.-mosolygott végig az utat nézve.-de majd meglátod.
Hát oké.Így már választ is kaptam arra, hogy miért sátorban leszünk.Gondolom arra, ahol senki sem jár, nem nyitanak szállodát.
Mikor megérkeztünk, már messziről láttam embereket.Nem ismertem senkit.Kivettük a csomagokat a kocsiból, majd letelepttünk egy szimpi helyre.Aztán Louis mondta, hogy az Harry-ék sátra.Egy szó nélkül mentem tovább ujjabb helyet keresni.
-Melyik a te sátrad?-néztem Louis felé.Megmutatta, mi meg letelepettünk mellé.
...
Hát ez egy ilyen rész lett.Semmi érdekes nincs benne, inkább bevezető a következő részbe, amit hétvégén hozok :D Remélem azért tetszik, lehet kicsit uncsi, de kedvem sem volt annyira írni.Bocsi.
Amikor bejelentettem neki, hogy kell egy sátor furcsán nézett, aztán elmondtam, hogy miért és most már egy sátorral gazdagabbak vagyunk.
-Ezt hozzam?-mutatott Annie a laptop felé.
-Minek?Nem lesz ahol feltölsd, nem lesz wifi, úgyhogy ha hoznád akkor is kb egy orát, max másfél órát, tudnál laptopozni és internet nélkül.-mondtam, Annie meg elngondolkozott, majd bólintott.
Ahoz képest, hogy csak két napra megyünk, elég jól feltankoltunk.Csak azt nem értem, hogy minek sátorozni megyünk, mikor a tengerparton van egy csomó szálloda?
Pakolás után, elég korán döltünk be az ágyba.Egyrészt mert korán kell kellnünk, másrészt meg, mert eléggé kivárasztott a mai nap.Délelött sátorért rohantuk be fél Londont, délután bevásárlás, este pedig pakolás.Még gyorsan dobtam Louis-nak egy sms-t, hogy indulásra készek vagyunk és, hogy ne felejtsen el elénk jönni, mivel nem akarjuk odáig cipelni a csomagokat és beállítottam az órám fél 6-ra ( :( ).
Reggel nyúzottan keltem ki az ágyamból, majd leballagtam a lépcsőn.
-Kávét!-mondtam köszönés nélkűl Annie-nek.
-Készűl-mosolygott én meg felültem egy székre.
-Mit gondolsz, mennyi idő alatt készülsz el.-kérdezte gúnyosan, mivel ő már frissen és felöltözve állt a konyhában.Fogalmam sincs, hogy tud mindig ilyen éber lenni reggel.Ez a tulajdonsága a régi.Sehonnan sem késett, suliba is fél orával az óra kezdése elött már bent volt.-20 perc?-hitetlenve néztem rá.
-Mii?Ne már.Fél óráát adj kéérlek.-könyörögtem fárattan.
-Abból háromnegyed óra lesz.-nevetett.-azért mondtam a 20 percet, mert akkor talán elkészülnél fél óra alatt, ha nagyon akarnál.
-Nembaaj.Most nem munkába megyünk vagy ilyesmi.Nem hagynak itt ha késünk pár percet.-nyavajogtam.-kész van már a kávé?
-Áhá.-töltötte ki egy bögrébe, majd odaadta nekem.
-Köszönöm.-ittam bele.Miután megkávéztam (ami kivételesen kevés ideig tartott) bementem a fürdőbe,felgumiztam a hajam, gyorsan lezuhanyoztam, majd törölközőben kimentem a szobámba és magamra húztam a ruhát, ami elő volt már készítve.Tettem fel egy kis alapozót, meg egy kis korektort, de ez sem segített sokat az elnyúzott kinézetemen.Boldogan nyugtáztam, hogy 40 perc alatt kész lettem és pont akkor csengettek, amikor lementem a lépcsőn.Az ajtóhoz rohantam, majd kinyitottam.
-Szia-öleltem meg Louis-t.
-Szia.-mosolyogtt, majd ő is átkarolta a derekam.Nem, Louis nem olyan volt számomra mint a többiek a bandában.Louis olyan, akire tényleg rábíznám merni az életem.Aki odajött, mikor éppen ittas állapotban beájultam és haza vitt, pedig nem is ismert és azt is megtehette volna, hogy ott hagy.Aki tényleg eljött kórházba,hogy haza vigyen és nem érdekelte az, hogy akár azt is megtehettem volna, hogy kidobatom a korteremből, mert nem ismerem meg.Fantasztikus ember és nagyon jó barát.
Lehoztunk pár csomagot az emeletről.
-Niall, gyere már segíteni-kiálltotta ki Louis, mire a szökeség megjelent az ajtóban
-Bocsi itt vagyok,eddig a kocsi hátsóajtaját próbáltam kinyítani.
-Talán ha elöbb kizártad volna, kinyilott volna.-dobta Louis oda a kulcsot én meg elmosolyodtam Niall-en.
-Szia-köszöntöttük Annie-el.
-Sziasztok.-mondta, majd kiment és kinyitotta a kocsiajtót, ami mostmár bizony kinyilt, aztán visszajött segíteni kivinni a csomagokat.Tény, hogy Niall nem egy Einstein (így szeretjük) ,de a fizikai ereje megvolt,úgyhogy felkapott egy böröndöt és kiment vele.Louis is így tett, én meg vittem a szatyrot,amiben a kaják vannak, meg egy hátiságot,Annie meg a sátrunkat.Bepakoltunk és lassan elindultunk.
-Többiek?-kérdeztem.
-Harryékkel jönnek.-mondta Niall.-bólintottam és belemerültem a gondolataimba, majd arra eszméltem fel, hogy megállunk.Niall kipattant a kocsiból, és becsöngetett egy házba.
-Hol vagyunk?-kérdeztem, majd észrevettem Niall kijött a házból egy böröndel és megláttam egy lányt a háta mögött.
-Ő Niall szívszerelme-nevetett Louis, majd átadta Niall-nek a kulcsot, betették a csomagot hátúl, majd beültek, a lány hátra ült mellénk.
-Szia.-mosolyogtam.-Katie vagyok.
-Én Annie-mutatkozott be Annie is.
-Jane-mosolygott a lány.Aranyos volt.Elbeszégettünk még egy kicsit,aztán egyre jobb lett a hangulat, mert a fiuk bekapcsolták a rádió-t és énekelgettünk.Így mentünk a tenger felé és már kezdtem várni, hogy odaérjünk...
Kicsit elbóbiskoldtam,aztán megálltunk egy benzinkútnál, úgyhogy felköltöttek és kimentünk egy kis friss levegőg szívni.
-Még mennyit megyünk?-álltam Louis mellé.
-Hát.Már nincs sok.
Tényleg nem volt sok.Ahogy megláttam a tengert megörvendtem.Sokat voltam itt, szinte minden nyáron és sosem unom meg.De nem áltunk meg ennél a partnál, tovább mentünk én meg értetlenűl néztem Louisra.
-Ez a legjobb part a helyen.Nem itt leszünk?-kérdeztem.
-Nem nem.Itt túl sokan vannak.Van itt sátorozó hely, de két okból is nem leszünk ott.Az egyik, a rajongók miatt, akik tuti nem hagynának békén egész hétvégén.A másik meg, hogy egyedűl akarunk lenni.Es van egy hely, amit még 2 éve fedeztünk fel.Nem jár oda senki,pedig gyönyörű hely.-mosolygott végig az utat nézve.-de majd meglátod.
Hát oké.Így már választ is kaptam arra, hogy miért sátorban leszünk.Gondolom arra, ahol senki sem jár, nem nyitanak szállodát.
Mikor megérkeztünk, már messziről láttam embereket.Nem ismertem senkit.Kivettük a csomagokat a kocsiból, majd letelepttünk egy szimpi helyre.Aztán Louis mondta, hogy az Harry-ék sátra.Egy szó nélkül mentem tovább ujjabb helyet keresni.
-Melyik a te sátrad?-néztem Louis felé.Megmutatta, mi meg letelepettünk mellé.
...
Hát ez egy ilyen rész lett.Semmi érdekes nincs benne, inkább bevezető a következő részbe, amit hétvégén hozok :D Remélem azért tetszik, lehet kicsit uncsi, de kedvem sem volt annyira írni.Bocsi.
2013. szeptember 9., hétfő
II.-22.rész
Hűű.Ezeeer bocsi, hogy múlt héten nem voltak nagyon részek.Mostantűl esténként fogok írni:D Mégegyszer bocsánat :(
..
És megint hétfő, megint munka, megint korán kelés.Annie kiszedett az ágyból majd szép lassan elkészültem..túl lassan.
..
És megint hétfő, megint munka, megint korán kelés.Annie kiszedett az ágyból majd szép lassan elkészültem..túl lassan.
Szó szerint berohantunk a kávézóba.John a csuklójára ütött kettőt.Nem volt rajta óra, csak, hogy lássuk, hogy késtünk.
-Bocsánat, bocsánat..többet nem fordúl elő.-mondtam.
-Bocsánat, bocsánat..többet nem fordúl elő.-mondtam.
-Mindennap ezt mondjátok.-rázta meg a fejét.
-De most tééényleg.-mondta Annie.John legyintett.
-Na nyomás.
Szóval így kezdődőtt a nap,aztán úgy telt, mint minden nap.Aztán bejött egy pasi.Elöszőr nem érdekeltem.Aztán közeledni kezdett és egyre ismerősebb lett az arca.Annie hirtelen elpattant mellőlem és odarohant, majd megölelte és megcsókolta.Áhá, szóval ő Nick.Megfogta a kezét, majd felém húzta.
-Katie, ő Nick.-mosolygott
-Szia.-mosolyogtam rá.
-Szia.-hangja mély volt és mogorvának tünt.Végignézett rajtam, aztán az arcomat fürkészte, majd elmosolyodott.-Lakótárs.-tette hozzá még.
Annie csak mosolygott rajtunk, majd egy rend "rég nem láttalak" csókot adott neki.
-Megyek elkérezkedek John-tól.-hagyott ott minek.Nick-el egymással szemben álltunk.
-Szóóval, elveszed Annie-t.-néztem mosolyogva, mert már kínos volt a csend.
-Áhá.-dugta zsebre a kezét
-Szereted?
-Áhá.
Hívtak egy asztalnál, úgyhogy odamentem és felvettem a rendelést.Annie jött ki a konyhától boldogan és elújságolta, hogy kevesen vannak, úgyhogy elmehet.Nagyon boldog volt.Még sosem láttam ilyennek.
-Hová menjünk?-kérdezte Annie.
-Gondoltam, hogy elkérhetnénk apukádék Porsche autóját és egyet kocsikázhatnánk.-Annie hevesen bologatott, én meg csodálkozva néztem Nick-re
-Azt tuti nem adja oda.-csodálkoztam
-Dehogynem-legyintett Annie.-az egyetlen kicsi lányának.-mosolygott sejtelmesen.-hanem elvesszük másképp
-Annie!
-Mi az? Olyan kevese használja amúgy is.
-Azért mert félti.
-Nem baj, vigyázzunk rá.-kacsintott majd elmentek.
Kiakattam az egészen.Miaz, hogy csak úgy elveszik az apja legféltettebb autóját és csak egyet "kocsikáznak" vele.És ha nem engedi akkor elveszik "másképp".Értem én Annie megváltozott..de ennyire.Azért ez túlzás.Közel sem mert menni ahoz a kocsihoz régen.Csörgött a telefonom.Ránéztem a kijelzöre, majd megnyomtam a fogadásgombot.
-Szia Louis.-mosolyogtam.
-Szíííjjaa.-mondta hangosan.
-Miaz.-tettem autűmatikusan távolabb a fülemtől a készüléket.
-Akkor tuti tuti, hogy jöttök hétvégén?.
-Áhá.
-Annie is?.
-Igen, gondolom..remélem nem baj.
-Jajj nem dehogy.
-Ennyit akartál?
-Igen, azért mert osszuk a sátrakat, hogy ki kivel, hol alszik.
-Öhm, Annie-nek van sátra.-füllentettem.Jó nem volt szép dolog, de ki tudja kivel tennének össze.
-Ja öö oké..Hány személyes?
-Ööhm.Nem tudom.
-Hát kérdezd meg.
-De nincs itt.Elkérezett John-tól, hogy kicsit legyen Nickel-motyogtam
-Ki az a Nick?
-A völegénye-bolintottam
-Őőő, van neki völegénye?-kérdezte.
-Áhá.
-És ő is jön?-mondta halkan
-Nem hiszem.
-Oké, ennyit akartam.Szia-ragta le.
Furcsán néztem a telefonra.Azt sem várta meg, hogy elköszönjek...
..
-Szia Louis.-mosolyogtam.
-Szíííjjaa.-mondta hangosan.
-Miaz.-tettem autűmatikusan távolabb a fülemtől a készüléket.
-Akkor tuti tuti, hogy jöttök hétvégén?.
-Áhá.
-Annie is?.
-Igen, gondolom..remélem nem baj.
-Jajj nem dehogy.
-Ennyit akartál?
-Igen, azért mert osszuk a sátrakat, hogy ki kivel, hol alszik.
-Öhm, Annie-nek van sátra.-füllentettem.Jó nem volt szép dolog, de ki tudja kivel tennének össze.
-Ja öö oké..Hány személyes?
-Ööhm.Nem tudom.
-Hát kérdezd meg.
-De nincs itt.Elkérezett John-tól, hogy kicsit legyen Nickel-motyogtam
-Ki az a Nick?
-A völegénye-bolintottam
-Őőő, van neki völegénye?-kérdezte.
-Áhá.
-És ő is jön?-mondta halkan
-Nem hiszem.
-Oké, ennyit akartam.Szia-ragta le.
Furcsán néztem a telefonra.Azt sem várta meg, hogy elköszönjek...
..
2013. szeptember 4., szerda
II.-21.rész
Bementem a nappaliba ahol Niall tv-t nézett és pattogatott kukoricát majszolt.
-Katie.-üdvözölt majd a melette lévő helyre mutatott.
-Szia-mosolyogtam.-mit nézünk?-néztem a képernyőre, majd belemarkoltam a popcorn-ba
-Krimi.-mondta
-Nemár.Melyik?-néztem unott képpel.
-Castle.
-Na jó.Az nég elmegy.
Ezek után még csatlakoztak hozzánk a többiek (kivéve Harryt) és nagyon mélyről feltört valami.Louis felé néztem és nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg.
-Harry?-kérdeztem halkan,Louis vállat vont.
-Nem tudom.Nem láttam ma.
-Egy házban laktok és nem láttad?
-Korán elment.
-Oh.Értem-mosolyogtam,Majd visszanéztem a képernyőre.Az emberek tátogtak a tvben,de egyáltalán nem figyeltem arra, hogy mi lehetett.Csak arra gondoltam, hogy most vajon azzal a lánnyal van?Reggeltől?Nem szabadna erre gondolnom.Miért is teszem?
Gondolatmenetemből Zayn szakitott ki.
-Hé Kate.Gyere velünk jövő hétvégén.Megyünk a tengerparta.-mosolygott rám én meg autómatikusan nemet akartam mondani.
-Annie, gyere teis.-fordult Louis Annie felé.
-Oké.-bolintott én meg kikeregedett szemmel néztem rá, majd megráztam a fejem úgy, hogy senki más ne lássa csak ő.
-Nem hiszem, hogy mosy ez jó ötlet lenne.-motyogtam.
-Miért?-kérdezte Niall.
-Nem tudom.Csak nem.
-Ne csináld már.Jó buli lesz.Gyere.-mosolygott Louis.
-Még lesz időd gondolkodni rajta jövő hétvégéig.-mosolygott Liam.-de ajánlom, hogy gyere-tette hozzá.
A momentumot Harry szakította félbe.Bejött az előszobába én meg a nappali ajtaján kilátva láttam meg őt.Leirhatatlan érzés.A testem bizsergett és nem vettem le róla a szemem.Kár volt, mivel észrevette, hogy bámulom és találkozott a tekintetünk.Arca meglepett volt.Gondolom nem számitott rám.Legnagyobb meglepetésemre mosolygott egyet és integetett.Vagyis akart mert mielött felakarta volna emelni a kezét egy másik kéz ragatta meg.Tisztán láttam a lány arcát amit már abban a magazinban is láttam.Hosszú festett szőke haja felkötve is a feneke felé ér.Persze, hogy pót haj.Amint elnéztem ez a lány tiszta mű.Tuti, hogy átesett már vagy 8 plasztikai mütéten.
A bizsergés elmúlt, Harry-ék felmentek, én meg elvettem a tekintetem az ajtórol és sóhajtva fordultam vissza a többiekhez, akik arról vitatkoztak, hogy ki volt a gyilkos.Szuper.
Pedig egy kis időre azt éreztem, hogy örűl, hogy lát, hogy ő is legalább annyi mindent akar mondani nekem, mint én neki.Hát ez nem így volt.És abban a pillanatban eldöntöttem.
-Megyek veletek a tengerre.-jelentettem be félbeszakítva a beszélgetésüket, mire mindenki elhallgatot és felém nézett.Kaptam egy pár "Szuper!".."Ezaz Kate".."Na azért" mondatot, egyik se dobta fel a kedvem.
Nem érdekel, hogy éppen meghasad majd a szívem látni Harryt és azt a lányt látni együtt.Nem érdekel, hogy őt fogja átölelni a tábortüznél, hogy őt fogja csokolni a sátorban, hogy őt..... na jó, mégis érdekel..de ő ezt nem fogja látni.Ő azt fogja látni, hogy jól szorakozom és hogy jól meg vagyok nélküle.És nem érdekel, hogy mi az igazság.
-Katie.-üdvözölt majd a melette lévő helyre mutatott.
-Szia-mosolyogtam.-mit nézünk?-néztem a képernyőre, majd belemarkoltam a popcorn-ba
-Krimi.-mondta
-Nemár.Melyik?-néztem unott képpel.
-Castle.
-Na jó.Az nég elmegy.
Ezek után még csatlakoztak hozzánk a többiek (kivéve Harryt) és nagyon mélyről feltört valami.Louis felé néztem és nem bírtam ki, hogy ne kérdezzem meg.
-Harry?-kérdeztem halkan,Louis vállat vont.
-Nem tudom.Nem láttam ma.
-Egy házban laktok és nem láttad?
-Korán elment.
-Oh.Értem-mosolyogtam,Majd visszanéztem a képernyőre.Az emberek tátogtak a tvben,de egyáltalán nem figyeltem arra, hogy mi lehetett.Csak arra gondoltam, hogy most vajon azzal a lánnyal van?Reggeltől?Nem szabadna erre gondolnom.Miért is teszem?
Gondolatmenetemből Zayn szakitott ki.
-Hé Kate.Gyere velünk jövő hétvégén.Megyünk a tengerparta.-mosolygott rám én meg autómatikusan nemet akartam mondani.
-Annie, gyere teis.-fordult Louis Annie felé.
-Oké.-bolintott én meg kikeregedett szemmel néztem rá, majd megráztam a fejem úgy, hogy senki más ne lássa csak ő.
-Nem hiszem, hogy mosy ez jó ötlet lenne.-motyogtam.
-Miért?-kérdezte Niall.
-Nem tudom.Csak nem.
-Ne csináld már.Jó buli lesz.Gyere.-mosolygott Louis.
-Még lesz időd gondolkodni rajta jövő hétvégéig.-mosolygott Liam.-de ajánlom, hogy gyere-tette hozzá.
A momentumot Harry szakította félbe.Bejött az előszobába én meg a nappali ajtaján kilátva láttam meg őt.Leirhatatlan érzés.A testem bizsergett és nem vettem le róla a szemem.Kár volt, mivel észrevette, hogy bámulom és találkozott a tekintetünk.Arca meglepett volt.Gondolom nem számitott rám.Legnagyobb meglepetésemre mosolygott egyet és integetett.Vagyis akart mert mielött felakarta volna emelni a kezét egy másik kéz ragatta meg.Tisztán láttam a lány arcát amit már abban a magazinban is láttam.Hosszú festett szőke haja felkötve is a feneke felé ér.Persze, hogy pót haj.Amint elnéztem ez a lány tiszta mű.Tuti, hogy átesett már vagy 8 plasztikai mütéten.
A bizsergés elmúlt, Harry-ék felmentek, én meg elvettem a tekintetem az ajtórol és sóhajtva fordultam vissza a többiekhez, akik arról vitatkoztak, hogy ki volt a gyilkos.Szuper.
Pedig egy kis időre azt éreztem, hogy örűl, hogy lát, hogy ő is legalább annyi mindent akar mondani nekem, mint én neki.Hát ez nem így volt.És abban a pillanatban eldöntöttem.
-Megyek veletek a tengerre.-jelentettem be félbeszakítva a beszélgetésüket, mire mindenki elhallgatot és felém nézett.Kaptam egy pár "Szuper!".."Ezaz Kate".."Na azért" mondatot, egyik se dobta fel a kedvem.
Nem érdekel, hogy éppen meghasad majd a szívem látni Harryt és azt a lányt látni együtt.Nem érdekel, hogy őt fogja átölelni a tábortüznél, hogy őt fogja csokolni a sátorban, hogy őt..... na jó, mégis érdekel..de ő ezt nem fogja látni.Ő azt fogja látni, hogy jól szorakozom és hogy jól meg vagyok nélküle.És nem érdekel, hogy mi az igazság.
2013. augusztus 30., péntek
II.-20.rész
Reggel nyúzottan keltem és ránéztem az órámra.Fél 9.Fél 9 van és én az ágyban vagyok,miközben a kávézóba kéne lennem.Olyan gyorsan pattantam ki az ágyból, hogy beleszédűltem.A szekrényem elé ugrottam és kivettem belőlle pont azt, ami kéznél volt.Nem érdekelt, hogy éppen egy zöld nadrág és egy rózsaszínű poló.Magamra kaptam és a tükör elé szökve felgumiztam a hajam és az sem érdekelt, hogy nem fésűltem ki.Lefuttam a konyhába és gyorsan töltöttem magamnak egy pohár vizet felkaptam a táskámat és már akartam is kiindulni, mikor megszólalt egy hang.
-Hova ilyen sietősen.-kérdezte én meg odafordúltam.Annie fáradtan, egy köpenybe űlt az egyik széken ln meg hitetlenűl odafordultam.
-Annie.Fél kilenc van és te köpenybe?Tegnap mondta John, hogy ne késsünk sokat.Na nyomás.Mennyél már öltözni.-ordítottam.Annie furán nézett rám aztán szólt.
-Katie szombat van.-éés jött a felismerés.Tényleg.Egy kis csend után felröhögtem egyszere Annie-vel
-Amúgy jó a szerkód.-nevetett tovább én meg végignéztem magamon és mégjobban kezdtem nevetni.
-Na megyek, átöltözni.-mondtam, majd vidáman elindultam a lépcsőn, de a mosoly ráfagyott az arcomra, amikor öltöztem és megláttam a földön az tegnapi újságot.Legszivesebben széttéptem volna.De nem.Nem sülyedek le olyan szintre.
Kedvetlenűl visszavettem a pizsamám és befeküdtem az ágyba, hogy alugyak még...
Telefoncsengésre ébrettem.
-Igen?-szóltam bele mérgesen.
-Hupsz.Úgy hallom felköltöttelek.-ismerős volt a hang, aztán a telefon kijelzőjére néztem, hogy lássam kiaz.
-Hát igen, de nem baj.Mondjad.
-Tudom, hogy megígértük, hogy találkozunk meg minden és, hogy nem sikerült összehozni.De ma úgy tűnik, hogy nincs semmi dolgunk.Gyertek át Annie-vel.-szólalt meg én meg gondolkozni kezdtem.kartam velük találkozni, de nem tudtam volna Harry szemébe nézni.Ha egyáltalán otthon lesz és nem a barátnőjével...
-Louis, nem hiszem, hogy ez most fog menni..-mondtam, de félbeszakított.
-Ó nemár, tudom, hogy ma nem dolgoztok és kitudja, mikor fogunk találkozni.-mondta szomorúan.Én meg megmakacsoltam magam.Miért ne mennék el?Szénalmas lennég,ha azért mert félek Harry-től.Nem félek.Nehogy azt feltételezze, hogy kivagyok készűlve azért, mert becsajozott.Nem egyáltalán nem...Jó egy kicsit, de erről neki nem kell tudnia.
-Tudodmit.Elmegyünk-jelentettem be ünnepéljesen.
-Ez a beszéd.Akkor készüljetek el és gyertek.
-Oké-bólintottam.Bár nem látta, de mindegy.
Átöltöztem, most már normális ruhába, kifésűltem a hajam és halvány sminket tettem fel.Aztán lementem.
-Űha, jó sokáig tartott, mire átöltöztél.-lépett ki Annie a fürdőből.
-Megyünk Louis-ékhoz.-mosolyogtam.
-Oké.-dobódott fel Annie és felment átöltözni.
Fél óra múlva a taxiban űltünk.
Mosolyogva léptem be az ajtón
-Hahó, megjöttünk.-kiáltottam, mire két fej jelent meg az ajtóból.Liam és Zayn.Rögtön köszöntöttek, aztán jött Louis.Megölelte Annie-t aztán engem is és beinvitált.
-Hova ilyen sietősen.-kérdezte én meg odafordúltam.Annie fáradtan, egy köpenybe űlt az egyik széken ln meg hitetlenűl odafordultam.
-Annie.Fél kilenc van és te köpenybe?Tegnap mondta John, hogy ne késsünk sokat.Na nyomás.Mennyél már öltözni.-ordítottam.Annie furán nézett rám aztán szólt.
-Katie szombat van.-éés jött a felismerés.Tényleg.Egy kis csend után felröhögtem egyszere Annie-vel
-Amúgy jó a szerkód.-nevetett tovább én meg végignéztem magamon és mégjobban kezdtem nevetni.
-Na megyek, átöltözni.-mondtam, majd vidáman elindultam a lépcsőn, de a mosoly ráfagyott az arcomra, amikor öltöztem és megláttam a földön az tegnapi újságot.Legszivesebben széttéptem volna.De nem.Nem sülyedek le olyan szintre.
Kedvetlenűl visszavettem a pizsamám és befeküdtem az ágyba, hogy alugyak még...
Telefoncsengésre ébrettem.
-Igen?-szóltam bele mérgesen.
-Hupsz.Úgy hallom felköltöttelek.-ismerős volt a hang, aztán a telefon kijelzőjére néztem, hogy lássam kiaz.
-Hát igen, de nem baj.Mondjad.
-Tudom, hogy megígértük, hogy találkozunk meg minden és, hogy nem sikerült összehozni.De ma úgy tűnik, hogy nincs semmi dolgunk.Gyertek át Annie-vel.-szólalt meg én meg gondolkozni kezdtem.kartam velük találkozni, de nem tudtam volna Harry szemébe nézni.Ha egyáltalán otthon lesz és nem a barátnőjével...
-Louis, nem hiszem, hogy ez most fog menni..-mondtam, de félbeszakított.
-Ó nemár, tudom, hogy ma nem dolgoztok és kitudja, mikor fogunk találkozni.-mondta szomorúan.Én meg megmakacsoltam magam.Miért ne mennék el?Szénalmas lennég,ha azért mert félek Harry-től.Nem félek.Nehogy azt feltételezze, hogy kivagyok készűlve azért, mert becsajozott.Nem egyáltalán nem...Jó egy kicsit, de erről neki nem kell tudnia.
-Tudodmit.Elmegyünk-jelentettem be ünnepéljesen.
-Ez a beszéd.Akkor készüljetek el és gyertek.
-Oké-bólintottam.Bár nem látta, de mindegy.
Átöltöztem, most már normális ruhába, kifésűltem a hajam és halvány sminket tettem fel.Aztán lementem.
-Űha, jó sokáig tartott, mire átöltöztél.-lépett ki Annie a fürdőből.
-Megyünk Louis-ékhoz.-mosolyogtam.
-Oké.-dobódott fel Annie és felment átöltözni.
Fél óra múlva a taxiban űltünk.
Mosolyogva léptem be az ajtón
-Hahó, megjöttünk.-kiáltottam, mire két fej jelent meg az ajtóból.Liam és Zayn.Rögtön köszöntöttek, aztán jött Louis.Megölelte Annie-t aztán engem is és beinvitált.
2013. augusztus 29., csütörtök
...
Pentekig nem vagyok otthon es telefonrol nem tudok irni, sajnalom, majd penteken megprobalom potolni ezt a ket napot :)
2013. augusztus 27., kedd
II.-19.rész.
3 nappal később.
Amikor elmentünk Annie-vel shoppingolni, rengeteg új ruhát vettünk.Majd mikor benéztünk John-hoz, megengette, hogy ott dolgozzak, ami szuper.Másnap neki is láttam a munkának és tök jó volt, hogy Annie is ott dolgozik.A fiúkkl nem találkoztam még, bár tegnap telefonáltam Louis-al és azt mondta, hogy mostanában nincs valami sok idejük.Megértem,hisz ők híres énekesek.Valahogy nem is tudtam volna kitalálni, hogy azok, mikor még nem tudtam.Én valahogy másképp képzelem a sztárokat.Na mindegy.
Ma is bekellet menjek dolgozni úgyhogy Annie ma is költött.
-Csak még 5 percet.-nyavalyogtam.
-Úgy csinálsz mint egy sulis gyerek.-nevetett.-Hahóó a sulinak végee, innen nem szabadna késni.
-De tudod jól, hogy én mindenhonnan kések.Nem is én lennék, ha most időben érnék be.-mondtam álmos, rekettes hangon.
-Az lehet, de én nem akarok késni, és ha nem kelsz fel, akkor egyedűl kell bemenj.
-Űhaa a régi Annie még mindig benned lapúl-dobtam meg egy párnával, mire felnevetett.
-Bizony és ha nem látlak 5 perc múlva a zuhanyzóban előjön.-mondta mire felnevettem, majd megpróbáltam ijedt képet vágni.
-Jajj, rohanok.-mondtam, majd felnevettem.
Már a kocsiban ültünk, elkészülve és még mindig volt egy kis időnk, úgyhogy a Strabucks-ba vettünk kávé-t.Na jó, annyi időnk nem volt, hogy sorban álljunk, de azért sikerült beesni 8-ra.Még ott van egy lány, aki pincérkedik,de még sosem láttam, mivel hétvégén dolgozik.De Annie hétvégén is innen vesz kávét úgyhogy valószínű, hogy látom holnap.
-Ej ej lányok.Ennél többet sose késsetek mert hanem nem tudnék nyitni 8-kor.Legalább az egyik érjen be rendesen.-mondta John.
-Rendbeen, ne haragudj.-mondta Annie.
-Na nyomás a köpenyért én meg nyitok.-mosolyodott el.John-t nem lehet nem szeretni.Régen sem volt másképp.Mindig imádtam.Vizsgaidőszakomban mindig kaptam ingyen csokit.
Nekiálltunk dolgozni.Egyszer amikor az egyik vendégnek öntöttem kávét megakadt valamin a szemem.A pasi egy újságot olvasott aminek a címlapján megláttam Harry képét.Fúrdalt a kíváncsiság, hogy vajon mi lehet az.Már vártam, hogy legyen vége a műszaknak és mehessek venni egy újságot, de az idő csigalassúságú volt.Pedig pörögtünk, mivel rengeteg vendéngünk volt.Aztán végre mehettünk.Megkértem Annie-t,hogy tegyen le az újságosnál.Kiszöktem a kocsiból és megvettem az újságot.Amikor visszaültem a kocsiba egyből nyitottam az újságot.Nagyban az volt írva, hogy "Újra visszatért a régi Harry Styles"tovább olvastam.
"Barátnője balesete után, már nem láttuk kézenfogva a gerle párt és ebből következtettünk, hogy talán szét mentek."
-Nem is voltunk együtt.-mondtam ki hangosan, mire Annie odanézett, hogy mit olvasok, aztán kiakarta venni a kezemből, de nem engedtem.-mivan?
-Miért olvasol ilyeneket?
-Miért ne?
-Az egész csak pletyka, hidd el.-nézett vissza az útra.
-Nem minden.-bújtam megint az újságba és olvastam tovább.
"Mostmár bizonyítékunk is van rá, mivel tegnap este elkaptuk egy ismeretlen bombázóval, akit elvitt vacsorázni, majd láttuk ahogy bekiséri a házukba, de elötte egy érzelmes csókot ad a lánynak."
Képek következtek, amit mikor néztem a torkomba egy óriási gombóc keletkezett.Egy kép ahól a lányal egy asztalnál nevetnek, majd egy másik ahol megcsókolja a lányt.Sirhatnékom támadt és már nem is olvastam tovább.Összecsuktam az újságot és az ölembe tettem.Kifele néztem az ablakon és előbújt egy könnycsepp a szememből.Egyből letörötem, hogy Annie nehogy észrevegye.
Szóval ezért nem szólt semmit arra, hogy elmegyek.Nem is érdekelte.Sőt, örült neki.Nem is tudom mire számítottam.Hogy majd egy hét múlva nem bírja ki nélkülem és eljön könyörögni, hogy menjek vissza?Egy frászt.Álmodik a nyomor.
-Felmegyek a szobámba.-mondtam Annie-nek mikor már hazaértünk.
-Várj csak.-állított meg mire megfordultam.-valami gond van?
-Nem semmi.-mosolyogtam.
-Köze van annak a cikknek?
-De mondom, hogy nincs semmi gond.-próbáltam gyözködni.
-Oh Katie, tudod, hogy engem nem verhetsz át.-igaza van.Túl jó emberismerő.Sajnos.
-Na jó köze van hozzá.
-Hallod nekem elmondhatod.Gyere menjünk vegyünk csokit, tegyünk be valami szerelmes zenét és zabáljuk teli magunkat csokival.-mondta mire felnevettem.
-Nem kell, nincs erre szükségem-nevettem.-Elég, ha meghallgatsz, de azért csoki jöhet.-mosolyogtam.
Hát végűl mégis úgy lett ahogy Annie mondta.Vettünk csokit és mégis tettünk szerelmes számot.Jó trükk, mivel kijött belőlem minden, ami bánt.
-Elöszőr is.Nem érdekelte, hogy eljövök onnan és mostmár kiderűlt, hogy még várta is, hogy tudjon felvinni csajokat, pedig eleinte azt hittem, hogy érdeklem.Elvitt moziba, meg minden.Mondjuk lehet, hogy kényszerből, mert igazából nem akartunk menni bulizni és akkor mondta Louis, hogy mi ketten menjünk moziba, és megkérdezte Harry, hogy akarok menni és én hűlye meg azt mondtam nagy lelkesen, hogy áhá, ő meg udvariasságból elvitt.-mondtam ki egy szuszra.Annie pedig pislogás nélkűl meredt rám.Azt hiszem, hogy nem fogta fel egyből amit mondtam, kicsit gyors volt.Aztán, mire eljutott az agyáig megszólalt.
-Oh dehogy várta, hogy elgyere, attól, hogy te ott vagy vihetett volna más csajt.-reagált az első mondatomra,igaza is volt.Viszont megkért, hogy a többit mondjam el mégegyszer és lassabban.Kicsit elmosolyodtam, majd megint nekiláttam, lassabban.
-Jajj nem udvariasságból vitt el.Hidd el Harry olyant nem tenne.Ha nem lett volna kedve, akkor nem is vitt volna.Már voltatok együtt moziba.
-Igen, azt mondta.
-Na látod.
-De kérlek kérleek ezt ne mond el senkinek.-néztem kiskutyaszemekkel.
-Nem mondom.-mondta én meg elmosolyodtam.
-Köszi, hogy meghallgattál.
-Jajj nincs mit.Imádom az ilyesmit.-nevetett.-de hallod, akkor most te belezúgtál Harry-be?
-Háát, izéé nem tudom.
-Vagyis igen.-húzta sejtelmes féloldalas mosolyra a száját én meg a belefejeltem a párnámba.
-Ez olyan furcsa-keltem fel.Mintha már szerettem volna.Lehet, hogy a balesett elött is belevoltam zúgva?-néztem rá.-nem mondtam errő neked semmit.
-Hát izé.-vakargatta meg a tarkóját.Sejtelmesen néztem rá, láttam, hogy valamit eltitkol.
-Na?
-Nem,asszem nem említettél ilyesmit.De csak egyszer találkoztunk.-mondta ki végűl.
-Látom, hogy valamit eltitkolsz.-néztem rá sejtelmesen.
-Nem, semmit tényleg.
-Hát jó.-néztem rá, de még mindig nem hittem el.-amúgy miez, hogy jártam Harryvel?
-Oh hülyeség.-legyintett.-Azért van mert láttak egyszer titeket moziban.Egyszer találkoztam Louis-al, mert nálatok voltunk és mindenki azt hitte, hogy mi ketten együtt vagyunk.Ne foglalkozz vele.-mondta.Hát jó, de azért akkor is furcsa.Na mindegy, ha igaz lenne, nem lenne okuk eltitkolni.
-Na jó, mostmár elég csokit ettünk és elegett hallgatuk ezt a hűlye számot.Inkább tegyünk valami pörgösebbet és bulizunk.
-Áh most annyira nincs kedvem.
-Oh gyere máár.Ne búslakodjunk annyit.-felhúzott az ágyról, majd átrakta a számot és táncolni kezdett.Na jó végűl mégis buliztunk egyet, ami tényleg jó volt.Aztán lassacskán lefeküdtünk...
Ez a rész most azért lett hosszabb, mert tegnap nem írtam.Neharagudjatok, de nem volt áram.Viszont itt az a hosszabb rész, remélem tetszik :) Ééés komizzatoook, mert sokat jelent nekem, ez ad erőt amikor nincs kedvem írni, de tudom, hogy várjátok úgyhogy letolom a fenekem és megírom :)
Amikor elmentünk Annie-vel shoppingolni, rengeteg új ruhát vettünk.Majd mikor benéztünk John-hoz, megengette, hogy ott dolgozzak, ami szuper.Másnap neki is láttam a munkának és tök jó volt, hogy Annie is ott dolgozik.A fiúkkl nem találkoztam még, bár tegnap telefonáltam Louis-al és azt mondta, hogy mostanában nincs valami sok idejük.Megértem,hisz ők híres énekesek.Valahogy nem is tudtam volna kitalálni, hogy azok, mikor még nem tudtam.Én valahogy másképp képzelem a sztárokat.Na mindegy.
Ma is bekellet menjek dolgozni úgyhogy Annie ma is költött.
-Csak még 5 percet.-nyavalyogtam.
-Úgy csinálsz mint egy sulis gyerek.-nevetett.-Hahóó a sulinak végee, innen nem szabadna késni.
-De tudod jól, hogy én mindenhonnan kések.Nem is én lennék, ha most időben érnék be.-mondtam álmos, rekettes hangon.
-Az lehet, de én nem akarok késni, és ha nem kelsz fel, akkor egyedűl kell bemenj.
-Űhaa a régi Annie még mindig benned lapúl-dobtam meg egy párnával, mire felnevetett.
-Bizony és ha nem látlak 5 perc múlva a zuhanyzóban előjön.-mondta mire felnevettem, majd megpróbáltam ijedt képet vágni.
-Jajj, rohanok.-mondtam, majd felnevettem.
Már a kocsiban ültünk, elkészülve és még mindig volt egy kis időnk, úgyhogy a Strabucks-ba vettünk kávé-t.Na jó, annyi időnk nem volt, hogy sorban álljunk, de azért sikerült beesni 8-ra.Még ott van egy lány, aki pincérkedik,de még sosem láttam, mivel hétvégén dolgozik.De Annie hétvégén is innen vesz kávét úgyhogy valószínű, hogy látom holnap.
-Ej ej lányok.Ennél többet sose késsetek mert hanem nem tudnék nyitni 8-kor.Legalább az egyik érjen be rendesen.-mondta John.
-Rendbeen, ne haragudj.-mondta Annie.
-Na nyomás a köpenyért én meg nyitok.-mosolyodott el.John-t nem lehet nem szeretni.Régen sem volt másképp.Mindig imádtam.Vizsgaidőszakomban mindig kaptam ingyen csokit.
Nekiálltunk dolgozni.Egyszer amikor az egyik vendégnek öntöttem kávét megakadt valamin a szemem.A pasi egy újságot olvasott aminek a címlapján megláttam Harry képét.Fúrdalt a kíváncsiság, hogy vajon mi lehet az.Már vártam, hogy legyen vége a műszaknak és mehessek venni egy újságot, de az idő csigalassúságú volt.Pedig pörögtünk, mivel rengeteg vendéngünk volt.Aztán végre mehettünk.Megkértem Annie-t,hogy tegyen le az újságosnál.Kiszöktem a kocsiból és megvettem az újságot.Amikor visszaültem a kocsiba egyből nyitottam az újságot.Nagyban az volt írva, hogy "Újra visszatért a régi Harry Styles"tovább olvastam.
"Barátnője balesete után, már nem láttuk kézenfogva a gerle párt és ebből következtettünk, hogy talán szét mentek."
-Nem is voltunk együtt.-mondtam ki hangosan, mire Annie odanézett, hogy mit olvasok, aztán kiakarta venni a kezemből, de nem engedtem.-mivan?
-Miért olvasol ilyeneket?
-Miért ne?
-Az egész csak pletyka, hidd el.-nézett vissza az útra.
-Nem minden.-bújtam megint az újságba és olvastam tovább.
"Mostmár bizonyítékunk is van rá, mivel tegnap este elkaptuk egy ismeretlen bombázóval, akit elvitt vacsorázni, majd láttuk ahogy bekiséri a házukba, de elötte egy érzelmes csókot ad a lánynak."
Képek következtek, amit mikor néztem a torkomba egy óriási gombóc keletkezett.Egy kép ahól a lányal egy asztalnál nevetnek, majd egy másik ahol megcsókolja a lányt.Sirhatnékom támadt és már nem is olvastam tovább.Összecsuktam az újságot és az ölembe tettem.Kifele néztem az ablakon és előbújt egy könnycsepp a szememből.Egyből letörötem, hogy Annie nehogy észrevegye.
Szóval ezért nem szólt semmit arra, hogy elmegyek.Nem is érdekelte.Sőt, örült neki.Nem is tudom mire számítottam.Hogy majd egy hét múlva nem bírja ki nélkülem és eljön könyörögni, hogy menjek vissza?Egy frászt.Álmodik a nyomor.
-Felmegyek a szobámba.-mondtam Annie-nek mikor már hazaértünk.
-Várj csak.-állított meg mire megfordultam.-valami gond van?
-Nem semmi.-mosolyogtam.
-Köze van annak a cikknek?
-De mondom, hogy nincs semmi gond.-próbáltam gyözködni.
-Oh Katie, tudod, hogy engem nem verhetsz át.-igaza van.Túl jó emberismerő.Sajnos.
-Na jó köze van hozzá.
-Hallod nekem elmondhatod.Gyere menjünk vegyünk csokit, tegyünk be valami szerelmes zenét és zabáljuk teli magunkat csokival.-mondta mire felnevettem.
-Nem kell, nincs erre szükségem-nevettem.-Elég, ha meghallgatsz, de azért csoki jöhet.-mosolyogtam.
Hát végűl mégis úgy lett ahogy Annie mondta.Vettünk csokit és mégis tettünk szerelmes számot.Jó trükk, mivel kijött belőlem minden, ami bánt.
-Elöszőr is.Nem érdekelte, hogy eljövök onnan és mostmár kiderűlt, hogy még várta is, hogy tudjon felvinni csajokat, pedig eleinte azt hittem, hogy érdeklem.Elvitt moziba, meg minden.Mondjuk lehet, hogy kényszerből, mert igazából nem akartunk menni bulizni és akkor mondta Louis, hogy mi ketten menjünk moziba, és megkérdezte Harry, hogy akarok menni és én hűlye meg azt mondtam nagy lelkesen, hogy áhá, ő meg udvariasságból elvitt.-mondtam ki egy szuszra.Annie pedig pislogás nélkűl meredt rám.Azt hiszem, hogy nem fogta fel egyből amit mondtam, kicsit gyors volt.Aztán, mire eljutott az agyáig megszólalt.
-Oh dehogy várta, hogy elgyere, attól, hogy te ott vagy vihetett volna más csajt.-reagált az első mondatomra,igaza is volt.Viszont megkért, hogy a többit mondjam el mégegyszer és lassabban.Kicsit elmosolyodtam, majd megint nekiláttam, lassabban.
-Jajj nem udvariasságból vitt el.Hidd el Harry olyant nem tenne.Ha nem lett volna kedve, akkor nem is vitt volna.Már voltatok együtt moziba.
-Igen, azt mondta.
-Na látod.
-De kérlek kérleek ezt ne mond el senkinek.-néztem kiskutyaszemekkel.
-Nem mondom.-mondta én meg elmosolyodtam.
-Köszi, hogy meghallgattál.
-Jajj nincs mit.Imádom az ilyesmit.-nevetett.-de hallod, akkor most te belezúgtál Harry-be?
-Háát, izéé nem tudom.
-Vagyis igen.-húzta sejtelmes féloldalas mosolyra a száját én meg a belefejeltem a párnámba.
-Ez olyan furcsa-keltem fel.Mintha már szerettem volna.Lehet, hogy a balesett elött is belevoltam zúgva?-néztem rá.-nem mondtam errő neked semmit.
-Hát izé.-vakargatta meg a tarkóját.Sejtelmesen néztem rá, láttam, hogy valamit eltitkol.
-Na?
-Nem,asszem nem említettél ilyesmit.De csak egyszer találkoztunk.-mondta ki végűl.
-Látom, hogy valamit eltitkolsz.-néztem rá sejtelmesen.
-Nem, semmit tényleg.
-Hát jó.-néztem rá, de még mindig nem hittem el.-amúgy miez, hogy jártam Harryvel?
-Oh hülyeség.-legyintett.-Azért van mert láttak egyszer titeket moziban.Egyszer találkoztam Louis-al, mert nálatok voltunk és mindenki azt hitte, hogy mi ketten együtt vagyunk.Ne foglalkozz vele.-mondta.Hát jó, de azért akkor is furcsa.Na mindegy, ha igaz lenne, nem lenne okuk eltitkolni.
-Na jó, mostmár elég csokit ettünk és elegett hallgatuk ezt a hűlye számot.Inkább tegyünk valami pörgösebbet és bulizunk.
-Áh most annyira nincs kedvem.
-Oh gyere máár.Ne búslakodjunk annyit.-felhúzott az ágyról, majd átrakta a számot és táncolni kezdett.Na jó végűl mégis buliztunk egyet, ami tényleg jó volt.Aztán lassacskán lefeküdtünk...
Ez a rész most azért lett hosszabb, mert tegnap nem írtam.Neharagudjatok, de nem volt áram.Viszont itt az a hosszabb rész, remélem tetszik :) Ééés komizzatoook, mert sokat jelent nekem, ez ad erőt amikor nincs kedvem írni, de tudom, hogy várjátok úgyhogy letolom a fenekem és megírom :)
2013. augusztus 25., vasárnap
II.-18.rész.
Katie.
Kimentem konyhából és mindenki ott ült, ahol hagytam.A többiek az asztalnál, Harry meg fent a szobájában.
-Milyen volt az interjú?-néztem körbe.
-Fárasztó.Esküszöm ez a csaj.
-Pffu annyira kiforgatta a szavainkat.-motyogta Niall.
-Sajnálom-mondtam őszintén.legyintettek és szóltak,hogy váltsunk témát
Egész este beszélgettünk, meg sztorizgattunk.Aztán kimentem a mosdóba, aztán mikor onnan jöttem, pont Harry állt az ajtóban, hogy ő is bemenjen (egy szál boxerben volt!!).Aztán jött amit legjobban utálok, ha egy ember áll elöttem.Én tértem jobbra és ő is tért majd balra és ő is aztán megint jobbra, majd így tovább.Aztán megálltunk mindketten várva, hogy a másik kerüljön ki.Aztán meg csak álltunk várva.Éreztem, hogy néz.Nem vette le a szemét rólam, de én nem tudtam a szemeibe nézni.
-Basszus.-mondta ki, majd megfogta a vállam és arrébb tolt, majd bement és becsukta az ajtót.Ezután még az ajtó előtt álltam és próbáltam megint végiggondolni az egészet.Ez már nem az, hogy nem szolunk egymáshoz.Ez már rosszabb.Visszamentem a többiekhez.
-Én fekszem le.-jelentettem be.-Jó éjszakát.
-Megyek én is.-állt fel Annie.
-Nyugodtan maradj-mosolyogtam
-Áh nem, úgyis beszélni szerettem volna veled.
-Oké.
Felindultunk a szobába.Adtam Annie-nek egy párnát és egy takarót.Velem aludt mivel óriási ez az ágy.Felültünk törökülésbe az ágyra.
-Miről akartál beszélni.-kérdeztem.
-Háát..-vakarta meg a fejét.-szerintem tényleg nem kéne ezt így elhamarkodni.Talán még kicsit várhatnánk a költözéssel.
-Annie.Ezt már megbeszéltük.Elköltözök.Egyszer úgyis meg kellett volna tegyem.
-Jó, jó.Megértettem.
-Amúgy, szerinted miért ment olyan hamar fel Harry?
- Biztos jól lakott és lehet,hogy kifárasztotta az interjú és leakart feküdni.
-És vajon ennyire nem érdekli, hogy elköltözök?
-Öhm..nem tudom.-harapott belé a szájába.Én hátradőltem az ágyon és a párnát a fejembe nyomtam.
-Mindegy.Aludjunk.-vettem le a párnát és tettem a fejem alá.Annie bólintott,majd befeküdt mellém.
Másnap..
A mai nap csak pakolásztunk.Átcuccoltunk Annie-khez.Harry-t nem láttam egész nap, a többiekkel viszont megbeszéltem,hogy tartsuk a kapcsolatot.Nagyon megszerettem őket, úgyhogy ez csak természetes.
-Légy jó kicsi lány-húzott magához Zayn.Fogalmam sincs miért hív így, de már a kezdetektől van ez.Elbúcsúztam mindenkitől, majd elindultunk.Hát igen.Megint egy új hely.Otthon bepakoltam a "szobámba", majd lementem a konyhába.Annie ott ült és szomorú volt.
-Mi a baj?-néztem rá aggódva.
-Nick nem jön haza a héten.Elutazott Franciaországrba.
-Miért?
-Azt mondta, hogy a munkája miatt.
-Ja, értem.Sajnálom.
-Áh nem gond, akkor legalább tartunk egy csajos hetet.-mosolygott.
-Okéé.Mivel kezdjük.
-Hát arra gondoltam, hogy ma elmehetnénk shoppingolni.
-Te?Shoppingolni?-nevettem fel.
-Igen.Jó, lehet, hogy régen ellene voltam.De most már imádom.-lelkesedett.
-Ma nem kell dolgozz?-kérdeztem.
-Nem, majd holnap.És akkor viszlek téged is és megbeszéljük John-al.De vásárlás után benézhetünk egy kávéra.
-Oké.Megyek készülödni.-mondtam majd felmentem a szobámba.
-Milyen volt az interjú?-néztem körbe.
-Fárasztó.Esküszöm ez a csaj.
-Pffu annyira kiforgatta a szavainkat.-motyogta Niall.
-Sajnálom-mondtam őszintén.legyintettek és szóltak,hogy váltsunk témát
Egész este beszélgettünk, meg sztorizgattunk.Aztán kimentem a mosdóba, aztán mikor onnan jöttem, pont Harry állt az ajtóban, hogy ő is bemenjen (egy szál boxerben volt!!).Aztán jött amit legjobban utálok, ha egy ember áll elöttem.Én tértem jobbra és ő is tért majd balra és ő is aztán megint jobbra, majd így tovább.Aztán megálltunk mindketten várva, hogy a másik kerüljön ki.Aztán meg csak álltunk várva.Éreztem, hogy néz.Nem vette le a szemét rólam, de én nem tudtam a szemeibe nézni.
-Basszus.-mondta ki, majd megfogta a vállam és arrébb tolt, majd bement és becsukta az ajtót.Ezután még az ajtó előtt álltam és próbáltam megint végiggondolni az egészet.Ez már nem az, hogy nem szolunk egymáshoz.Ez már rosszabb.Visszamentem a többiekhez.
-Én fekszem le.-jelentettem be.-Jó éjszakát.
-Megyek én is.-állt fel Annie.
-Nyugodtan maradj-mosolyogtam
-Áh nem, úgyis beszélni szerettem volna veled.
-Oké.
Felindultunk a szobába.Adtam Annie-nek egy párnát és egy takarót.Velem aludt mivel óriási ez az ágy.Felültünk törökülésbe az ágyra.
-Miről akartál beszélni.-kérdeztem.
-Háát..-vakarta meg a fejét.-szerintem tényleg nem kéne ezt így elhamarkodni.Talán még kicsit várhatnánk a költözéssel.
-Annie.Ezt már megbeszéltük.Elköltözök.Egyszer úgyis meg kellett volna tegyem.
-Jó, jó.Megértettem.
-Amúgy, szerinted miért ment olyan hamar fel Harry?
- Biztos jól lakott és lehet,hogy kifárasztotta az interjú és leakart feküdni.
-És vajon ennyire nem érdekli, hogy elköltözök?
-Öhm..nem tudom.-harapott belé a szájába.Én hátradőltem az ágyon és a párnát a fejembe nyomtam.
-Mindegy.Aludjunk.-vettem le a párnát és tettem a fejem alá.Annie bólintott,majd befeküdt mellém.
Másnap..
A mai nap csak pakolásztunk.Átcuccoltunk Annie-khez.Harry-t nem láttam egész nap, a többiekkel viszont megbeszéltem,hogy tartsuk a kapcsolatot.Nagyon megszerettem őket, úgyhogy ez csak természetes.
-Légy jó kicsi lány-húzott magához Zayn.Fogalmam sincs miért hív így, de már a kezdetektől van ez.Elbúcsúztam mindenkitől, majd elindultunk.Hát igen.Megint egy új hely.Otthon bepakoltam a "szobámba", majd lementem a konyhába.Annie ott ült és szomorú volt.
-Mi a baj?-néztem rá aggódva.
-Nick nem jön haza a héten.Elutazott Franciaországrba.
-Miért?
-Azt mondta, hogy a munkája miatt.
-Ja, értem.Sajnálom.
-Áh nem gond, akkor legalább tartunk egy csajos hetet.-mosolygott.
-Okéé.Mivel kezdjük.
-Hát arra gondoltam, hogy ma elmehetnénk shoppingolni.
-Te?Shoppingolni?-nevettem fel.
-Igen.Jó, lehet, hogy régen ellene voltam.De most már imádom.-lelkesedett.
-Ma nem kell dolgozz?-kérdeztem.
-Nem, majd holnap.És akkor viszlek téged is és megbeszéljük John-al.De vásárlás után benézhetünk egy kávéra.
-Oké.Megyek készülödni.-mondtam majd felmentem a szobámba.
2013. augusztus 24., szombat
II-17.rész
-Ühm.Nagyuon finom-mondta Louis teli szájal és Annie-re nézett.-kifejezetten izlik a hús.-mosolygott
-Igen, ez a hús, direkt ilyen ,kicsit égettebb.Jobb ízet ad neki-nevettem.
-De hallod, ez tényleg finom.-mondta Niall, mikor már a harmadik szelet húst nyomta be.
-Tudjuk Niall, hogy neked mindegy.-nevetett Zayn, mire Niall megvonta a vállát és elvett még kettőt.
Mindenki megette,aztán jött a desszert.Kitettük mindenkinek, mire felcsillant a szemük.
-Na ez már igen.-mondta Liam és nekilátott a fagyikehelynek, amit gyümölcsökkel diszítettünk..Már mindenkinek kiürűlt a fél kehely és rengetegett nevetünk.Aztán úgy gondoltam, hogy mostmár elkell mondjam, úgyhogy amikor kicsi csend lett szólásra nyitottam a szám.
-Fiúk, én tényleg nagyon hálás vagyok,hogy befogattatok, meg minden.De nem maradhatok örökre a nyakatokon.Annie felajánlotta, hogy költözzek oda és ott munka is van és Liam neked is nagyon hálás vagyok, hogy beszéltél a volt fönökömmel.Nagyon rendes vagy.De ahol dolgoznék ott ismerek mindenkit és régen is ott szerettem volna dolgozni.Tényleg köszönök mindent.
-Nemááár Kaite.Te itt sosem zavartál és nem is fogsz.Tényleg.Sőt, nagyon jó hogy itt vagy.-mondta Louis.
-Tényleg maraaadj-mosolygott rám Niall.
-Ezt már eldöntöttem.Sajnálom.Énis szerettem itt lenni, de megakarom keresni a saját kenyerem és gyüjtöm a pénzem és veszek majd egy lakást.-mondtam.
Mindenki hozzászólt a témához, mindenki mondta, hogy maradjak.Egyedűl Harry űlt némán és ette a fagyiját, majd mikor végzett felállt és Annie-re nézett.
-Köszönöm a vacsorát-motyogta neki, aztán felment.
Ezután oriási csend lett.Mindenki némán hallgatot és gondolkozott.Mintha csak hallottam volna az agytekervények kattogását.Kiváncsi voltam,hogy mi járhat a fejükben, hogy mire gondolhatnak.De legfőgébb Harry fejébe másztam volna bele.Semmi érzés nem tükrözötütt a szemén.Vajon nem érdekelte?Marasztalt volna?..Lehet,hogyha ő marasztal én tényleg maradnék.De nem marasztalt.Egy szót sem szólt.
-Katie légyszi, segítesz elpakolni az asztalt?-kérdezde Annie.
-Persze.-varázsoltam mosolyt az arcomra.
Bevittük a konyhába a cuccokat és amíg Annie pakolászott én mosogattam.
-Lehet, hogy kicsit elhamarkodott döntés volt-szólalt meg.
-Nem, nem volt az.Ez így helyes.-mondtam, ezzel magamat is bíztatva.
-De ők szeretnek itt téged, én meg elveszlek tőlűk.-motyogta
-Nem veszel el.Nugottan mondhattam volna nem-et.De nem mondtam és ez nem is fog változni.
-De ha úgy gondolod,hogy...
-Nem gondolom úgy.-mondtam beleszólva a mondatába.
-Rendben.Én most kicsit kimegyek a fiúkhoz, megbeszélni velük ezt.
-Oké-mondtam.Kiment én meg tovább sikáltam az edényeket...
Annie.
Utam egyből Harry szobálja felé vezetett.Ajtaja elött nagy levegőt vettem, majd bekopogtam.Nem volt visszajelzés úgyhogy benyitottam.Rámnézett én meg nem tudtam, mit mondani.Az eddig kirajzolódott mondatok az agyamban, hirtelen elillantak és csak álltam ott mint egy rakás szerencsétlenség.Kis csend után megszólalt.
-Miért veszed el tőlem a lehetőséget, hogy visszahóditsam?-kérdezte.
-Nem veszem el Harry.Csak jött ez az ötlet és úgy látszott, hogy neki tetszik.Amúgy is.Úgy akarod visszahódítani, hogy nem szolsz hozzá?
-Nem.Így nem hódítom.Ez azért volt, hogy megtudjam, kibírja-e.Jelenteke annyit neki.
-És te kibírod?
-Már úgyis mindegy.Őt nem nagyon érdekli, hogy nem beszélünk.Úgyhogy mindegy.
-Hidd el Katie-nek így lesz jobb.
-Basszus.Én eddig azt néztem, hogy Katie-nek mi lesz a jó.Kész voltam lemondani róla.Már azt mondtam, hogy jó.Akkor többet nem fogok vele találkozni.És akkor Louis idehozta.Ezzel megváltozott minden.Újrakezdődött minden és most nem vagyok kész,hogy elveszítsem.-mondta már hangosabban.Erre nem tudtam mit mondani.
-Én.Én nem tudtam-mondtam halkan.
-Hogy is tudhattad volna.-mondta cinikusan.-még itt sem voltál amikor balesetet szenvedett.-erre már énis felmérgelöttem.
-Ha tudtam volna, hogy az lesz nem mentem volna el és ha tudom, hogy ez történt akkor visszajöttem volna.-vágtam a fejéhez.
-Tény, hogy nem tudtad.De nincs jogod elvinni.
-De elfogom vinni mert ő is ezt akarja.-mondtam ki, amit nem kellett volna.Harrynek talán ez fájt a legjobban.Bár érzésteen arcal nézett, mélyen a szemében látszott, hogy ez fáj neki.Az, hogy Katie nem akar maradni.
-Akkor menjen.Ha annyira akar.Én nem fogom kérni, hogy maradjon.Nem is érdekel.-hátradőlt az ágyában, majd Louis betoppant az ajtón.
-Mi a probléma.-nézett felváltva rám és Harry-re.
-Elakarja vinni Katie-t.
-Harry.Ez nem biztos hogy Annie hibája.-mondta én meg köszönetképp rámosolyogtam.
-Nem.Tényleg nem.Ez az egész az a rohadt James hibája, meg a rohadt teherautó hibája..meg az én hibám.-nézett maga elé.Nem tudtunk ehez mit hozzáfűzni.Valahol tényleg igaz volt.De annyira mégsem tehettek róla.Hiszen nem tudhatták.-na ennyi.Mostmár kilehett menni-nézett ránk egy kis csend után.
Szomorúan néztem rá, majd Louisal kimentünk az ajtón, majd le a lépcsőn.Katie mit sem tudva semmiről, csak mosogatott tovább.
-Igen, ez a hús, direkt ilyen ,kicsit égettebb.Jobb ízet ad neki-nevettem.
-De hallod, ez tényleg finom.-mondta Niall, mikor már a harmadik szelet húst nyomta be.
-Tudjuk Niall, hogy neked mindegy.-nevetett Zayn, mire Niall megvonta a vállát és elvett még kettőt.
Mindenki megette,aztán jött a desszert.Kitettük mindenkinek, mire felcsillant a szemük.
-Na ez már igen.-mondta Liam és nekilátott a fagyikehelynek, amit gyümölcsökkel diszítettünk..Már mindenkinek kiürűlt a fél kehely és rengetegett nevetünk.Aztán úgy gondoltam, hogy mostmár elkell mondjam, úgyhogy amikor kicsi csend lett szólásra nyitottam a szám.
-Fiúk, én tényleg nagyon hálás vagyok,hogy befogattatok, meg minden.De nem maradhatok örökre a nyakatokon.Annie felajánlotta, hogy költözzek oda és ott munka is van és Liam neked is nagyon hálás vagyok, hogy beszéltél a volt fönökömmel.Nagyon rendes vagy.De ahol dolgoznék ott ismerek mindenkit és régen is ott szerettem volna dolgozni.Tényleg köszönök mindent.
-Nemááár Kaite.Te itt sosem zavartál és nem is fogsz.Tényleg.Sőt, nagyon jó hogy itt vagy.-mondta Louis.
-Tényleg maraaadj-mosolygott rám Niall.
-Ezt már eldöntöttem.Sajnálom.Énis szerettem itt lenni, de megakarom keresni a saját kenyerem és gyüjtöm a pénzem és veszek majd egy lakást.-mondtam.
Mindenki hozzászólt a témához, mindenki mondta, hogy maradjak.Egyedűl Harry űlt némán és ette a fagyiját, majd mikor végzett felállt és Annie-re nézett.
-Köszönöm a vacsorát-motyogta neki, aztán felment.
Ezután oriási csend lett.Mindenki némán hallgatot és gondolkozott.Mintha csak hallottam volna az agytekervények kattogását.Kiváncsi voltam,hogy mi járhat a fejükben, hogy mire gondolhatnak.De legfőgébb Harry fejébe másztam volna bele.Semmi érzés nem tükrözötütt a szemén.Vajon nem érdekelte?Marasztalt volna?..Lehet,hogyha ő marasztal én tényleg maradnék.De nem marasztalt.Egy szót sem szólt.
-Katie légyszi, segítesz elpakolni az asztalt?-kérdezde Annie.
-Persze.-varázsoltam mosolyt az arcomra.
Bevittük a konyhába a cuccokat és amíg Annie pakolászott én mosogattam.
-Lehet, hogy kicsit elhamarkodott döntés volt-szólalt meg.
-Nem, nem volt az.Ez így helyes.-mondtam, ezzel magamat is bíztatva.
-De ők szeretnek itt téged, én meg elveszlek tőlűk.-motyogta
-Nem veszel el.Nugottan mondhattam volna nem-et.De nem mondtam és ez nem is fog változni.
-De ha úgy gondolod,hogy...
-Nem gondolom úgy.-mondtam beleszólva a mondatába.
-Rendben.Én most kicsit kimegyek a fiúkhoz, megbeszélni velük ezt.
-Oké-mondtam.Kiment én meg tovább sikáltam az edényeket...
Annie.
Utam egyből Harry szobálja felé vezetett.Ajtaja elött nagy levegőt vettem, majd bekopogtam.Nem volt visszajelzés úgyhogy benyitottam.Rámnézett én meg nem tudtam, mit mondani.Az eddig kirajzolódott mondatok az agyamban, hirtelen elillantak és csak álltam ott mint egy rakás szerencsétlenség.Kis csend után megszólalt.
-Miért veszed el tőlem a lehetőséget, hogy visszahóditsam?-kérdezte.
-Nem veszem el Harry.Csak jött ez az ötlet és úgy látszott, hogy neki tetszik.Amúgy is.Úgy akarod visszahódítani, hogy nem szolsz hozzá?
-Nem.Így nem hódítom.Ez azért volt, hogy megtudjam, kibírja-e.Jelenteke annyit neki.
-És te kibírod?
-Már úgyis mindegy.Őt nem nagyon érdekli, hogy nem beszélünk.Úgyhogy mindegy.
-Hidd el Katie-nek így lesz jobb.
-Basszus.Én eddig azt néztem, hogy Katie-nek mi lesz a jó.Kész voltam lemondani róla.Már azt mondtam, hogy jó.Akkor többet nem fogok vele találkozni.És akkor Louis idehozta.Ezzel megváltozott minden.Újrakezdődött minden és most nem vagyok kész,hogy elveszítsem.-mondta már hangosabban.Erre nem tudtam mit mondani.
-Én.Én nem tudtam-mondtam halkan.
-Hogy is tudhattad volna.-mondta cinikusan.-még itt sem voltál amikor balesetet szenvedett.-erre már énis felmérgelöttem.
-Ha tudtam volna, hogy az lesz nem mentem volna el és ha tudom, hogy ez történt akkor visszajöttem volna.-vágtam a fejéhez.
-Tény, hogy nem tudtad.De nincs jogod elvinni.
-De elfogom vinni mert ő is ezt akarja.-mondtam ki, amit nem kellett volna.Harrynek talán ez fájt a legjobban.Bár érzésteen arcal nézett, mélyen a szemében látszott, hogy ez fáj neki.Az, hogy Katie nem akar maradni.
-Akkor menjen.Ha annyira akar.Én nem fogom kérni, hogy maradjon.Nem is érdekel.-hátradőlt az ágyában, majd Louis betoppant az ajtón.
-Mi a probléma.-nézett felváltva rám és Harry-re.
-Elakarja vinni Katie-t.
-Harry.Ez nem biztos hogy Annie hibája.-mondta én meg köszönetképp rámosolyogtam.
-Nem.Tényleg nem.Ez az egész az a rohadt James hibája, meg a rohadt teherautó hibája..meg az én hibám.-nézett maga elé.Nem tudtunk ehez mit hozzáfűzni.Valahol tényleg igaz volt.De annyira mégsem tehettek róla.Hiszen nem tudhatták.-na ennyi.Mostmár kilehett menni-nézett ránk egy kis csend után.
Szomorúan néztem rá, majd Louisal kimentünk az ajtón, majd le a lépcsőn.Katie mit sem tudva semmiről, csak mosogatott tovább.
2013. augusztus 23., péntek
II.-16.rész
Sziaa-lépett be Annie az ajtó-n és megölelet.
-Szia
-Naa miújság?Hogy vagy?-ültünk a kanapéra.
-Mostmár tényleg jól.-mosolyogtam.
-Annak örülök.Bár itt lettem volna.
-Semmi gond, nem tudhattad.Amúgy hól voltál?.
-Nick-el mentünk el nyaralni Montenegro-ba.
-Nick?-kérdeztem csodálkozva.
-Igen, ő a vőlegényem-mosolygott-mondtam már neked, de arra valószínű,hogy nem emlékszel.
-Vőlegényeed?Aztaa-lepödtem meg
-Igen-mosolygott.
Rengeteget mesélt Nick-ről.Tényleg szerelmes belé.Örülök,hogy boldog.Igaz kicsit fiatal a házasság-hoz, de nem baj.Mondta,hogy a szülei álják az egész ceremóniát.Hát igen, ők mindig is nagyon gazdagok voltak, úgyhogy biztos,hogy szép lesz.Azt kicsit furcsáltam, hogy nem tudja,hogy mi Nick foglalkozása,csak hogy valamilyen kereskedő.
-Van egy ötletem.-pattant fel hirtelen és meg kiváncsiskodva néztem.-költözz hozzánk.-mondta hirtelen én meg efagytam és pörögni kezdett az agyam.-naa tök jó lenne.Megismernéd Nick-et és neki is tuti, hogy smemi kifogása nem lesz ellene, hiszen ez az én házam.-mosolygott.
-Uh, de nem lenne gáz?Házasok lesztek, nem szeretnétek együtt élni?
-Oh hát rengetegszer vagyok egyedül.Nick a munkája miatt elég keveset van itthon és olyankor úgyis unatkozom.Délelötönként dolgozom.Keresünk munkát.John tuti befogad, mert mégegy pincért keres.Uuh tök jó lenne, hogyha együtt dolgoznánk.-csilant fel a szeme.Jól hangzott de még átgondoltam a dolgokat.
-Hallod, ma aludj itt és akkor megbeszéljük a fiukkal.-mosolyogtam.
-Oké.Akkor fel is hivom Nick-et.-vette elő a telefonját és kiment vele a konyhába,majd olyan 10 perc múlva visszajött.
-Hát nem örült neki de végűl belement.-mosolyogtt,mire énis mosolyogtam.-Na de amíg a fiúk jönnek mit csináljunk?
-Tudsz fözni?
10 perc múlva a konyhában sütkéreztünk.Eldöntöttük, hogy vacsorát csinálunk a fiúknak.Rántott húst süttünk és tettünk hozzá szószokat.Annie sültkrumplit sütött én meg nekiálltam a desszertnek.Nem tudtam, hogy mit csináljunk.
-Szerintem kimegyek a boltba és veszek fagyit.-mondta Annie
-Oké az szerintem jó lesz.Azt legalább nem tudjuk elrontani.-nevettem és ránéztem az egyik, kicsit odaégett húsra.
Amig Annie elment sütöttem tovább a húsokat és levettem a sültkrumplit (az legalább jól sikerűlt).
Majd amikor visszajött megcsináltuk a fagyikelyheket.A hús nem lett olyan jó, de azért ehető.
Megjöttek a fiúk és köszöntöttek engem és Annie-t.Leültettük öket az asztalhoz.És bevittük a húst meg a krumplit.Kicsit meglepödtek azon,hogy sütöttünk nekük,de amikor a húst megkostolták kicsit lefagyott az arcukról a mosoly
-Szia
-Naa miújság?Hogy vagy?-ültünk a kanapéra.
-Mostmár tényleg jól.-mosolyogtam.
-Annak örülök.Bár itt lettem volna.
-Semmi gond, nem tudhattad.Amúgy hól voltál?.
-Nick-el mentünk el nyaralni Montenegro-ba.
-Nick?-kérdeztem csodálkozva.
-Igen, ő a vőlegényem-mosolygott-mondtam már neked, de arra valószínű,hogy nem emlékszel.
-Vőlegényeed?Aztaa-lepödtem meg
-Igen-mosolygott.
Rengeteget mesélt Nick-ről.Tényleg szerelmes belé.Örülök,hogy boldog.Igaz kicsit fiatal a házasság-hoz, de nem baj.Mondta,hogy a szülei álják az egész ceremóniát.Hát igen, ők mindig is nagyon gazdagok voltak, úgyhogy biztos,hogy szép lesz.Azt kicsit furcsáltam, hogy nem tudja,hogy mi Nick foglalkozása,csak hogy valamilyen kereskedő.
-Van egy ötletem.-pattant fel hirtelen és meg kiváncsiskodva néztem.-költözz hozzánk.-mondta hirtelen én meg efagytam és pörögni kezdett az agyam.-naa tök jó lenne.Megismernéd Nick-et és neki is tuti, hogy smemi kifogása nem lesz ellene, hiszen ez az én házam.-mosolygott.
-Uh, de nem lenne gáz?Házasok lesztek, nem szeretnétek együtt élni?
-Oh hát rengetegszer vagyok egyedül.Nick a munkája miatt elég keveset van itthon és olyankor úgyis unatkozom.Délelötönként dolgozom.Keresünk munkát.John tuti befogad, mert mégegy pincért keres.Uuh tök jó lenne, hogyha együtt dolgoznánk.-csilant fel a szeme.Jól hangzott de még átgondoltam a dolgokat.
-Hallod, ma aludj itt és akkor megbeszéljük a fiukkal.-mosolyogtam.
-Oké.Akkor fel is hivom Nick-et.-vette elő a telefonját és kiment vele a konyhába,majd olyan 10 perc múlva visszajött.
-Hát nem örült neki de végűl belement.-mosolyogtt,mire énis mosolyogtam.-Na de amíg a fiúk jönnek mit csináljunk?
-Tudsz fözni?
10 perc múlva a konyhában sütkéreztünk.Eldöntöttük, hogy vacsorát csinálunk a fiúknak.Rántott húst süttünk és tettünk hozzá szószokat.Annie sültkrumplit sütött én meg nekiálltam a desszertnek.Nem tudtam, hogy mit csináljunk.
-Szerintem kimegyek a boltba és veszek fagyit.-mondta Annie
-Oké az szerintem jó lesz.Azt legalább nem tudjuk elrontani.-nevettem és ránéztem az egyik, kicsit odaégett húsra.
Amig Annie elment sütöttem tovább a húsokat és levettem a sültkrumplit (az legalább jól sikerűlt).
Majd amikor visszajött megcsináltuk a fagyikelyheket.A hús nem lett olyan jó, de azért ehető.
Megjöttek a fiúk és köszöntöttek engem és Annie-t.Leültettük öket az asztalhoz.És bevittük a húst meg a krumplit.Kicsit meglepödtek azon,hogy sütöttünk nekük,de amikor a húst megkostolták kicsit lefagyott az arcukról a mosoly
2013. augusztus 22., csütörtök
II.-15.rész
Harry tartotta magát a fogadáshóz és már kezdtem azt hinni, hogy nem is zavarja,hogy nem szólhat hozzám.Nekem viszont elég nehéz volt kibírni.Sokszor volt olyan pillanat,hogy akartam volna vele beszélni.Azt hittem,hogy ezt játékosabbra veszi,én annyira nem gondoltam komolyan.De ha őt sem zavarja,hogy nem beszélünk akkor engem sem!
Reggel mikor felkeltem a tükör elé néztem (kócos haj, gidagadt szem..csak a szokásos.)felvettem egy cicanadrágod és elindultam a konyhába.Kómásan mentem a kávéföző felé, majd megláttam valakit.Igen, Harry ott ült a pult másik felén.Na most mit tegyek?Menjek vissza.Ááh, nem.Nem hátrálok meg.
Tovább mentem, megcsináltam a kávémat és megfogve a bögrét leültem Harry-vel szemben (háháá de merész vagyok) aztán bekapcsoltam a tv-t.Egymással szemben ültünk csendben.Én a kávémat ittam és a tv-t néztem, ő meg evett valamit.Így ültünk, várva,hogy a másik feladja.A kávém már elfogyott,Harry már nem evett.Egyedűl a tv hangja járta át az egész konyhát.Vártam,hogy áljon fel mert én már mentem volna,de semmiért nem engedtem volna,hogy azt higgye,hogy nem bírom ki síri csendben mellette.Így voltunk egy darabik, aztán megmentettek.Nyílt az ajtó és Liam lépett be.
-Harry!12 óra van, 1-kór interjúnk van és te még pizsamában vagy!Nyomás öltözni.Fél óra alatt elkészülsz, fél óra az út, úgyhogy lehet,hogy beérünk.Nyomás!-tapsolt végűl kettőt majd Harry felállt és szó nélkűl kiment az ajtón.Én is felálltam és kicsit kinyújtóztam, már zsibbadtam rendesen.
-Még mindig nem beszéltek?-kérdezte Liam
-Á-á.-csóváltam a fejem.
-Ne már.Ez olyan gyerekes-nevetett fel.
-Áh kicsit sem-nevettem énis, majd kisgyerek hangon mondtam:-de akkor is én fogok nyerni.-hangosan röhögtünk.
-De amúgy ennek mi az értelme?-mosolygott.
-Nem tudom.Én viccesre akartam venni, aztán ez lett belőle.
-Pff.Harry-nél a verseny nem játék.Imád versenyezni és imád nyerni.
-Na akkor ebben hasónlítunk.-mosolyogtam
-Jujj majdnem elfelejtettem mondani.Lehet,hogy nem emlékszel, de a baleset elött volt egy munkád.És beszéltem a fönököddel és azt mondta,hogy megérti a helyzeted és szivesen visszavesz.
-Tényleg?Áhh dejó, már akartam volna munkát keresni.Tök jó fej lehet a fönököm.-mosolyogtam öszintén.
-Őőőhm..hát amiket meséltéél róla..Annyira nem.
-Jaa..nembaj.Na szóval.Itt a sarki kávézóban voltál pincérnő.Holnapután kezdesz-mondta, majd az órájára nézett-én viszont rohanok.Ne rombold le a házat-mosolygott.
-Igenis Liam bácsi-mondtam megint gyerekhangon.
Liam kiment én meg felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptop-om,majd felmentem Skype-ra aztán Facebookoztam egy kicsit,majd tíz perc múlva egy ablak villogni kezdett.Rámentem a Skype-ra és legnagyobb meglepetésemre Annie volt az.
"Sziiiaaa xx.Hogy vagy?Nem voltam Londonban és Louis hívott,hogy mi történt veled.Jajj annyira sajnálom.Egyszer beülhetnénk valahova megbeszélni a dolgokat.Tudod a baleset elött találkoztunk és mondtam,hogy még tartsuk a kapcsolatot.Csak elvoltam utazva.."
Elkezdtem énis pötyögni.
"Sziaa :) Rég nem láttalak.Mostmár jólvagyok.De sok dolog nagyon furcsa, szóval persze, találkozhatunk.Felöllem ma is, a fiúk nincsenek itthon és unatkoznék úgyis."
"Rendben, akkor átmegyek:) Háromra ott leszek.Szia x.
"okééé.Szia :) x.
Tök jó hogy átjön.A suliba mi voltunk a legjobb barátok.Igaz, aztán nem voltunk már olyan jóba, de úgy látszik, hogy megint jóban vagyunk.Nagyon kedveltem, csak amikor James-el voltam, nem nagyon helyeselte és én nagyon nem örűltem neki.De most nincs James és úgy látszik, hogy Louis-al is jóban van, hogyha telefonáltak.
Lezuhanyoztam és elkészültem, majd a nappaliban űlve vártam Annie-t.
Reggel mikor felkeltem a tükör elé néztem (kócos haj, gidagadt szem..csak a szokásos.)felvettem egy cicanadrágod és elindultam a konyhába.Kómásan mentem a kávéföző felé, majd megláttam valakit.Igen, Harry ott ült a pult másik felén.Na most mit tegyek?Menjek vissza.Ááh, nem.Nem hátrálok meg.
Tovább mentem, megcsináltam a kávémat és megfogve a bögrét leültem Harry-vel szemben (háháá de merész vagyok) aztán bekapcsoltam a tv-t.Egymással szemben ültünk csendben.Én a kávémat ittam és a tv-t néztem, ő meg evett valamit.Így ültünk, várva,hogy a másik feladja.A kávém már elfogyott,Harry már nem evett.Egyedűl a tv hangja járta át az egész konyhát.Vártam,hogy áljon fel mert én már mentem volna,de semmiért nem engedtem volna,hogy azt higgye,hogy nem bírom ki síri csendben mellette.Így voltunk egy darabik, aztán megmentettek.Nyílt az ajtó és Liam lépett be.
-Harry!12 óra van, 1-kór interjúnk van és te még pizsamában vagy!Nyomás öltözni.Fél óra alatt elkészülsz, fél óra az út, úgyhogy lehet,hogy beérünk.Nyomás!-tapsolt végűl kettőt majd Harry felállt és szó nélkűl kiment az ajtón.Én is felálltam és kicsit kinyújtóztam, már zsibbadtam rendesen.
-Még mindig nem beszéltek?-kérdezte Liam
-Á-á.-csóváltam a fejem.
-Ne már.Ez olyan gyerekes-nevetett fel.
-Áh kicsit sem-nevettem énis, majd kisgyerek hangon mondtam:-de akkor is én fogok nyerni.-hangosan röhögtünk.
-De amúgy ennek mi az értelme?-mosolygott.
-Nem tudom.Én viccesre akartam venni, aztán ez lett belőle.
-Pff.Harry-nél a verseny nem játék.Imád versenyezni és imád nyerni.
-Na akkor ebben hasónlítunk.-mosolyogtam
-Jujj majdnem elfelejtettem mondani.Lehet,hogy nem emlékszel, de a baleset elött volt egy munkád.És beszéltem a fönököddel és azt mondta,hogy megérti a helyzeted és szivesen visszavesz.
-Tényleg?Áhh dejó, már akartam volna munkát keresni.Tök jó fej lehet a fönököm.-mosolyogtam öszintén.
-Őőőhm..hát amiket meséltéél róla..Annyira nem.
-Jaa..nembaj.Na szóval.Itt a sarki kávézóban voltál pincérnő.Holnapután kezdesz-mondta, majd az órájára nézett-én viszont rohanok.Ne rombold le a házat-mosolygott.
-Igenis Liam bácsi-mondtam megint gyerekhangon.
Liam kiment én meg felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptop-om,majd felmentem Skype-ra aztán Facebookoztam egy kicsit,majd tíz perc múlva egy ablak villogni kezdett.Rámentem a Skype-ra és legnagyobb meglepetésemre Annie volt az.
"Sziiiaaa xx.Hogy vagy?Nem voltam Londonban és Louis hívott,hogy mi történt veled.Jajj annyira sajnálom.Egyszer beülhetnénk valahova megbeszélni a dolgokat.Tudod a baleset elött találkoztunk és mondtam,hogy még tartsuk a kapcsolatot.Csak elvoltam utazva.."
Elkezdtem énis pötyögni.
"Sziaa :) Rég nem láttalak.Mostmár jólvagyok.De sok dolog nagyon furcsa, szóval persze, találkozhatunk.Felöllem ma is, a fiúk nincsenek itthon és unatkoznék úgyis."
"Rendben, akkor átmegyek:) Háromra ott leszek.Szia x.
"okééé.Szia :) x.
Tök jó hogy átjön.A suliba mi voltunk a legjobb barátok.Igaz, aztán nem voltunk már olyan jóba, de úgy látszik, hogy megint jóban vagyunk.Nagyon kedveltem, csak amikor James-el voltam, nem nagyon helyeselte és én nagyon nem örűltem neki.De most nincs James és úgy látszik, hogy Louis-al is jóban van, hogyha telefonáltak.
Lezuhanyoztam és elkészültem, majd a nappaliban űlve vártam Annie-t.
2013. augusztus 21., szerda
Nem tudok ma írni..
Bocsiii ma nem tudok új részt hozni, mert nem leszek itthon.Most is rohannom kell, csak megírtam,hogy ne várjátok :D
2013. augusztus 20., kedd
II.-14.rész
Ismerős volt az érzés.Egy taxiba ülök.Persze ültem már taxiba, de akkor is.Ez most furcsább volt mint máskor.
És akkor jött a felismerés.Szinte láttam, ahogy egy teherautó száguld felénk.Lecsuktam a szemem,de így a gondolataimban voltak az események.Ahogy a teheraútó nekivág a taxinak, én meg beütöm a fejem.Ahogy Harry kivesz az autóból.És itt megállt a gondolat menetem mert smegzavartak.
-Hölgyem!Megérkeztünk-mondta a sofőr én meg feleszméltem és félrenéztem.Tényleg megérkezdtünk.Kiszáltam, de megszólított.-elnézést, de kifizetné?
-Jaa..persze.-Nyúltam a táskámhoz és elővettem a pénztárcám.Kifizettem és bementem a házba.Teljesen üres volt.Harry autógrammokat osztogat, a többiek meg buliznak.Pedig milyen jól indult ez a nap.
Segitséget kértem a barátomtól (google.),hogy megnézem, hogy kik is valójában ők.Beírtam, hogy Harry Styles.Rengeteg dolgot adott ki.Rengeteg kép, rengeteg hír és rengeteg oldal, ami arról beszél, hogy hogy szeretik Harryt.Beírtam, hogy Harry Styles Wikipédia, amire azt adta elő, hogy One Direction wikipédia.Rámentem és ott megtudtam mindent.Hogy a fiúk is énekesek és egy bandába vannak.Hogy indultak az x factor-ba egyenként, majd ott lettek egy banda.Olvastam és képeket néztem, amikor valaki berontott az ajtón.Harry fáradtan lihegve és vizesen nézett rám.
-Neharagudj.-nézett mélyen a szemembe.
-Azt mondtátok, hogy mindent elmondtok.
-Mostmár tényleg mindent elmondok.-guggolt le és még mindig fáradtan lihegett.
-Nem kell.Már tudok mindent-mutattam a laptopomra és sértetten kimentem az ajtó egyenesen a fürdőbe.
És így történt, hogy a nap további részében nem beszéltem Harryvel.Próbálkozott.Beszélt hozzám.Elmesélt mindent,én meg úgy tettem mintha ott sem lennék.Mesélte, hogy milyen volt az x factorban, pár részen elmosolyodtam, de úgy, hogy ő ne lássa.Akárhova mentem jött ő is.Várta,hogy megszólaljak,de nem tettem.Leültem tv-zni.Ő is leűlt, majd kommentálta ami a tv-ben ment.Nem bírtam már tovább.Annyi hűlyeséget összehordott, hogy muszáj volt felnevessek.Ránéztem Harry-re.Fülig ért a szája.
-Idióta.-dobtam neki egy párnát nevetve.Felállt és odalépett hozzám, majd elkezdett csikizni.-Hagyd abbaaa!-nevettem.
-Igérd meg, hogy nem leszel ilyen csendes és akkor abbahagyom.
-Csak szeretnéd.-valahogy kikászálódtam a kezei közűl és elkezdtem futni.Harry futott utánam.Ki a kertbe, fel a lépcsőn le a lépcsőn, be a konyhába, ki a konyhából és ezt többször.Aztán feladtam, mert már nem bírtam futni és leűltem a földre.Harry leűlt mellém és együtt szuszogtunk nagyokat.Egymásra néztünk, majd mindkettőnkből kitört a röhögés.
-Haragszom rád-hagytam abba a nevetést, de még mindig mosolyogtam.
-Tudom.Én is.
-Te miért?
-Mert te is-nevetett.
-Rendben.-bólintottam,majd felálltam és rá néztem.-verseny!Ki bírja ki tovább, hogy ne szoljon a másikhoz.
-Benne vagyok-nyújtotta a kezét én meg megráztam.
Lementem a konyhába majd csináltam egy szendvicset, majd készűltem, hogy menjek fel a szobámba, de akkor betorpantak a fiúk.Egyedűl Zayn volt egy kicsit ittas, de még ő is tudott a lábán állni.Harry futott le a lépcsőn készen felöltözve.
-Te hova mész?-kérdezte Louis
-A kocsimért-mondta, mire mindenki furcsán nézte.-ott hagytam a mozi elött, mert megtámattak a rajongók.
Áhá, szóval azért volt olyan vízes, mert idáig gyalogolt az esőben.Harry elment én meg a fiúkra néztem.
-Szóval One Direction mi?-néztem körbe rajtuk.
-Ja.Mi van vele?.-nézett rám Zayn.-adok autógrammot, ha kérsz.-mondta majd keresett egy széket, mert már nem bírt sokáig állni.
-Talán az van vele, hogy nem mondtátok el.Nem.Nem kell autógramm.
-De hát mi elmondtuk.-nézett rám Niall.-még koncertünkön is voltál.
-Koncerten?Én?-néztem rá.
-Igen.Vagy várjál..-gondolkozott.-Az a baleset elött volt.Jaa tényleg.Bocsi.Szóval akkor most elmondom, hogy mi vagyunk a One Direction-mosolygott.
-Ajj Niall.Tudja-csapott a fejére Louis.
-De hát azt mondta, hogy nem mondtuk el és nem tudja.-értetlenkedett mire elmosolyodtam.
-Nem tudtam, de mostmár kiderítettem.-mosolyogtam rá.
-Niall, sötét vagy-nevetett Liam.Niall duzzogva felment a szobájába.
-Szegény.-néztem utána.
-Szóval, honnan is tudtad meg?.
-Wikipédia-mondtam.-Mozi után egy csapat lánybanda autógrammot kért Harry-től.És az egyik azt kérdezte,hogy még mindig együtt vagyok-e Harryvel.Hogy hogy még mindig?-furcsán néztek rám, majd Louis zavartan elkezdett beszélni.
-Hát tudod, mindenféle pletyka jár mindenfelé.
-Hát, jó.-bólintottam.-na de mentem énis lefeküdni.Sziasztok, jóéjszakát-mosolyogtam
-Jóéjt.-mondta Louis és Liam.
-Aludjál jól kiscsaj-mondta Zayn én meg rámosolyogtam.
Mielött lefeküdtem volna benéztem Niall szobájába és biztosítottam róla, hogy nem sötét és elköszöntem tőle.Majd bementem a szobámba átvettem a pizsim és lefeküdtem.
És akkor jött a felismerés.Szinte láttam, ahogy egy teherautó száguld felénk.Lecsuktam a szemem,de így a gondolataimban voltak az események.Ahogy a teheraútó nekivág a taxinak, én meg beütöm a fejem.Ahogy Harry kivesz az autóból.És itt megállt a gondolat menetem mert smegzavartak.
-Hölgyem!Megérkeztünk-mondta a sofőr én meg feleszméltem és félrenéztem.Tényleg megérkezdtünk.Kiszáltam, de megszólított.-elnézést, de kifizetné?
-Jaa..persze.-Nyúltam a táskámhoz és elővettem a pénztárcám.Kifizettem és bementem a házba.Teljesen üres volt.Harry autógrammokat osztogat, a többiek meg buliznak.Pedig milyen jól indult ez a nap.
Segitséget kértem a barátomtól (google.),hogy megnézem, hogy kik is valójában ők.Beírtam, hogy Harry Styles.Rengeteg dolgot adott ki.Rengeteg kép, rengeteg hír és rengeteg oldal, ami arról beszél, hogy hogy szeretik Harryt.Beírtam, hogy Harry Styles Wikipédia, amire azt adta elő, hogy One Direction wikipédia.Rámentem és ott megtudtam mindent.Hogy a fiúk is énekesek és egy bandába vannak.Hogy indultak az x factor-ba egyenként, majd ott lettek egy banda.Olvastam és képeket néztem, amikor valaki berontott az ajtón.Harry fáradtan lihegve és vizesen nézett rám.
-Neharagudj.-nézett mélyen a szemembe.
-Azt mondtátok, hogy mindent elmondtok.
-Mostmár tényleg mindent elmondok.-guggolt le és még mindig fáradtan lihegett.
-Nem kell.Már tudok mindent-mutattam a laptopomra és sértetten kimentem az ajtó egyenesen a fürdőbe.
És így történt, hogy a nap további részében nem beszéltem Harryvel.Próbálkozott.Beszélt hozzám.Elmesélt mindent,én meg úgy tettem mintha ott sem lennék.Mesélte, hogy milyen volt az x factorban, pár részen elmosolyodtam, de úgy, hogy ő ne lássa.Akárhova mentem jött ő is.Várta,hogy megszólaljak,de nem tettem.Leültem tv-zni.Ő is leűlt, majd kommentálta ami a tv-ben ment.Nem bírtam már tovább.Annyi hűlyeséget összehordott, hogy muszáj volt felnevessek.Ránéztem Harry-re.Fülig ért a szája.
-Idióta.-dobtam neki egy párnát nevetve.Felállt és odalépett hozzám, majd elkezdett csikizni.-Hagyd abbaaa!-nevettem.
-Igérd meg, hogy nem leszel ilyen csendes és akkor abbahagyom.
-Csak szeretnéd.-valahogy kikászálódtam a kezei közűl és elkezdtem futni.Harry futott utánam.Ki a kertbe, fel a lépcsőn le a lépcsőn, be a konyhába, ki a konyhából és ezt többször.Aztán feladtam, mert már nem bírtam futni és leűltem a földre.Harry leűlt mellém és együtt szuszogtunk nagyokat.Egymásra néztünk, majd mindkettőnkből kitört a röhögés.
-Haragszom rád-hagytam abba a nevetést, de még mindig mosolyogtam.
-Tudom.Én is.
-Te miért?
-Mert te is-nevetett.
-Rendben.-bólintottam,majd felálltam és rá néztem.-verseny!Ki bírja ki tovább, hogy ne szoljon a másikhoz.
-Benne vagyok-nyújtotta a kezét én meg megráztam.
Lementem a konyhába majd csináltam egy szendvicset, majd készűltem, hogy menjek fel a szobámba, de akkor betorpantak a fiúk.Egyedűl Zayn volt egy kicsit ittas, de még ő is tudott a lábán állni.Harry futott le a lépcsőn készen felöltözve.
-Te hova mész?-kérdezte Louis
-A kocsimért-mondta, mire mindenki furcsán nézte.-ott hagytam a mozi elött, mert megtámattak a rajongók.
Áhá, szóval azért volt olyan vízes, mert idáig gyalogolt az esőben.Harry elment én meg a fiúkra néztem.
-Szóval One Direction mi?-néztem körbe rajtuk.
-Ja.Mi van vele?.-nézett rám Zayn.-adok autógrammot, ha kérsz.-mondta majd keresett egy széket, mert már nem bírt sokáig állni.
-Talán az van vele, hogy nem mondtátok el.Nem.Nem kell autógramm.
-De hát mi elmondtuk.-nézett rám Niall.-még koncertünkön is voltál.
-Koncerten?Én?-néztem rá.
-Igen.Vagy várjál..-gondolkozott.-Az a baleset elött volt.Jaa tényleg.Bocsi.Szóval akkor most elmondom, hogy mi vagyunk a One Direction-mosolygott.
-Ajj Niall.Tudja-csapott a fejére Louis.
-De hát azt mondta, hogy nem mondtuk el és nem tudja.-értetlenkedett mire elmosolyodtam.
-Nem tudtam, de mostmár kiderítettem.-mosolyogtam rá.
-Niall, sötét vagy-nevetett Liam.Niall duzzogva felment a szobájába.
-Szegény.-néztem utána.
-Szóval, honnan is tudtad meg?.
-Wikipédia-mondtam.-Mozi után egy csapat lánybanda autógrammot kért Harry-től.És az egyik azt kérdezte,hogy még mindig együtt vagyok-e Harryvel.Hogy hogy még mindig?-furcsán néztek rám, majd Louis zavartan elkezdett beszélni.
-Hát tudod, mindenféle pletyka jár mindenfelé.
-Hát, jó.-bólintottam.-na de mentem énis lefeküdni.Sziasztok, jóéjszakát-mosolyogtam
-Jóéjt.-mondta Louis és Liam.
-Aludjál jól kiscsaj-mondta Zayn én meg rámosolyogtam.
Mielött lefeküdtem volna benéztem Niall szobájába és biztosítottam róla, hogy nem sötét és elköszöntem tőle.Majd bementem a szobámba átvettem a pizsim és lefeküdtem.
2013. augusztus 19., hétfő
II.-13.rész
A mostani út nem volt olyan csendes, mint amikor a tetóválószalonból jöttünk.A mozi felé rengeteget beszégettünk, nevettünk,énekelgettünk.Neki eszméletlen jó hangja van.Nekem pedig eszméletlen rossz..
A piros lámpánál megszivattuk a hátunkban állokat, mivel csak akkor indultunk el, amikor már majdnem pirosra váltott, így a hátunkban lévők maradhattak.Meglettünk álldva rengeteg dudaszóval, de nem baj, jó móka volt.Még hátravolt a mozi de én már szuperűl éreztem magam.
A moziba röhögcsélve léptünk be, majd Harry felém fordúlt.
-Te fogod kérni a jegyeket.De spanyolul beszélj.-nevetett rám.
-Honnan tudod, hogy tudok spanyolul?-mosolyogtam
-Már hallotalak beszélni.-nézett édes mosolyal.
-Jó de melyik filmre kérjek jegyet?
-Azt mondtad te választasz.-megnéztem a programokat, hogy mik lesznek most.
-Uhh a Gru 2 tíz perc múlva kezdődik.
-Mii?Nemár, ne nézzünk megint Gru-t.Multkor is megnézetted velem az elsőt.-mondta én meg próbáltam emlékezni de nem ment.
-Mikor?
-Öhm ja jó..jó lesz a Gru, menjél mi jövünk.-tolt a csajhoz aki mosologva megkérdezte, hogy mit kérek.Én meg spanyolul mondtam, hogy nem értem és a fulemhez mutattam.Aztán megkérdezte, hogy nem beszélek angolul és akkor elkezdtem magyarázni,hogy felháborító,hogy ebben az országban senki nem tud spanyolul és mérgesen csapkodtam a kezem.
-Egy pillanat.-mondta a csaj én meg utána kiálltottam,hogy most hova megy,amit természetesen nem értett és pár perc múlva visszatért egy másik pasival és azt mondta neki, hogy ez egy hűlye spanyol csaj, mire én angolúl kezdtem beszélni.
-Nem vagyok sem hűlye sem spanyol.Csak a jegyeimet kértem ő meg nem adta oda.-mondtam és hátra néztem.Harry teljesen legörnyedve volt és a válla rezgett úgyhogy tudtam, hogy nevet.
-Elnézést asszonyom, de akkor miért beszélt spanyolul.-kérdezte a férfi.
-Én nem beszéltem spanyolul, de mostmár kérem a jegyem a Gru 2-re mert mindjárt kezdödik és még kukoricát kell vegyek.-mosolyogtam eröltetetten.A csaj ideadta, de a szemei csak úgy szikráztak.Kifizettem és nevetve rohantunk és kértünk popcorn-t.Harry nachos-t kért.Beültünk a helyünkre.Elindult a film és amig én a Minionoknak örvendeztem Harry az elöttünk lévőket dobigálta, úgyhogy itt is rengeteget nevettünk.
-Nézd a filmet.-súgtam oda.
-Nézem-mosolygott rám.
-Áhá, látom.-néztem rá és találkozott a tekintetünk.
-Azok a sárga kis izék a legjobbak.-súgta.
-Igen, a Minionok.-néztem vissza a vászonra, de még mindig éreztem Harry tekintetét magamon.
Jó sokáig nézett, majd a szemem sarkából láttam, hogy visszafordúl és mosolyog.A film további részén rengeteget gondolkoztam, úgyhogy annyira nem figyeltem.
A fiúk ténleg nagyon ismernek, de olyan furcsa, hogy én annyira nem őket.Lassan kezdtem megismerni, de annyira furcsa, hogy ismertem őket eddig.Vége lett a filmnek, mi meg kijöttünk.Harrynek elmondtam, hogy hogy kell spanyolul köszönni és spanyolul köszöntünk el a csajtól, aki adta a jegyeket, mire mérges tekintettel nézett ránk, mi meg röhögtünk.Szegény.
A popcorn-al és a nachos-al jól laktunk ezért nem mentünk be pizzazni.Hirtelen egy lány banda állt elöttünk és autógrammokat kéregettek Harry-től és képeket.Furcsán néztem oda, de alig láttam az arcát a sok lánytól.Megállt elöttem egy kb 12 éves lány és szólásra nyitotta a száját.
-Megint együtt vagy Harry-vel?Hallottam a balesetedről.Harry-re még emlékszel?-pislogás nélkűl néztem rá.Majd Harry felé pillantottam és szó nélkűl elindultam a kijárat felé.Nem vártam Harry-t, most nem akartam vele beszélni.Nem hiszem el, hogy ő is hazudott.És kik ezek a lányok?Honnan ismernek engem és miért rajonganak úgy Harry-ért?
Gyalog indultam haza, de elkezdett esni az eső.Egy ideig engettem,hogy pár csepp rám foljon, de aztán hívtam egy taxit.Beűltem és elmondtam,hogy hová vigyen.Majd egy furcsa érzés fogott el ahogy a taxiban űltem.Bevillant pár kép a fejembe...
A piros lámpánál megszivattuk a hátunkban állokat, mivel csak akkor indultunk el, amikor már majdnem pirosra váltott, így a hátunkban lévők maradhattak.Meglettünk álldva rengeteg dudaszóval, de nem baj, jó móka volt.Még hátravolt a mozi de én már szuperűl éreztem magam.
A moziba röhögcsélve léptünk be, majd Harry felém fordúlt.
-Te fogod kérni a jegyeket.De spanyolul beszélj.-nevetett rám.
-Honnan tudod, hogy tudok spanyolul?-mosolyogtam
-Már hallotalak beszélni.-nézett édes mosolyal.
-Jó de melyik filmre kérjek jegyet?
-Azt mondtad te választasz.-megnéztem a programokat, hogy mik lesznek most.
-Uhh a Gru 2 tíz perc múlva kezdődik.
-Mii?Nemár, ne nézzünk megint Gru-t.Multkor is megnézetted velem az elsőt.-mondta én meg próbáltam emlékezni de nem ment.
-Mikor?
-Öhm ja jó..jó lesz a Gru, menjél mi jövünk.-tolt a csajhoz aki mosologva megkérdezte, hogy mit kérek.Én meg spanyolul mondtam, hogy nem értem és a fulemhez mutattam.Aztán megkérdezte, hogy nem beszélek angolul és akkor elkezdtem magyarázni,hogy felháborító,hogy ebben az országban senki nem tud spanyolul és mérgesen csapkodtam a kezem.
-Egy pillanat.-mondta a csaj én meg utána kiálltottam,hogy most hova megy,amit természetesen nem értett és pár perc múlva visszatért egy másik pasival és azt mondta neki, hogy ez egy hűlye spanyol csaj, mire én angolúl kezdtem beszélni.
-Nem vagyok sem hűlye sem spanyol.Csak a jegyeimet kértem ő meg nem adta oda.-mondtam és hátra néztem.Harry teljesen legörnyedve volt és a válla rezgett úgyhogy tudtam, hogy nevet.
-Elnézést asszonyom, de akkor miért beszélt spanyolul.-kérdezte a férfi.
-Én nem beszéltem spanyolul, de mostmár kérem a jegyem a Gru 2-re mert mindjárt kezdödik és még kukoricát kell vegyek.-mosolyogtam eröltetetten.A csaj ideadta, de a szemei csak úgy szikráztak.Kifizettem és nevetve rohantunk és kértünk popcorn-t.Harry nachos-t kért.Beültünk a helyünkre.Elindult a film és amig én a Minionoknak örvendeztem Harry az elöttünk lévőket dobigálta, úgyhogy itt is rengeteget nevettünk.
-Nézd a filmet.-súgtam oda.
-Nézem-mosolygott rám.
-Áhá, látom.-néztem rá és találkozott a tekintetünk.
-Azok a sárga kis izék a legjobbak.-súgta.
-Igen, a Minionok.-néztem vissza a vászonra, de még mindig éreztem Harry tekintetét magamon.
Jó sokáig nézett, majd a szemem sarkából láttam, hogy visszafordúl és mosolyog.A film további részén rengeteget gondolkoztam, úgyhogy annyira nem figyeltem.
A fiúk ténleg nagyon ismernek, de olyan furcsa, hogy én annyira nem őket.Lassan kezdtem megismerni, de annyira furcsa, hogy ismertem őket eddig.Vége lett a filmnek, mi meg kijöttünk.Harrynek elmondtam, hogy hogy kell spanyolul köszönni és spanyolul köszöntünk el a csajtól, aki adta a jegyeket, mire mérges tekintettel nézett ránk, mi meg röhögtünk.Szegény.
A popcorn-al és a nachos-al jól laktunk ezért nem mentünk be pizzazni.Hirtelen egy lány banda állt elöttünk és autógrammokat kéregettek Harry-től és képeket.Furcsán néztem oda, de alig láttam az arcát a sok lánytól.Megállt elöttem egy kb 12 éves lány és szólásra nyitotta a száját.
-Megint együtt vagy Harry-vel?Hallottam a balesetedről.Harry-re még emlékszel?-pislogás nélkűl néztem rá.Majd Harry felé pillantottam és szó nélkűl elindultam a kijárat felé.Nem vártam Harry-t, most nem akartam vele beszélni.Nem hiszem el, hogy ő is hazudott.És kik ezek a lányok?Honnan ismernek engem és miért rajonganak úgy Harry-ért?
Gyalog indultam haza, de elkezdett esni az eső.Egy ideig engettem,hogy pár csepp rám foljon, de aztán hívtam egy taxit.Beűltem és elmondtam,hogy hová vigyen.Majd egy furcsa érzés fogott el ahogy a taxiban űltem.Bevillant pár kép a fejembe...
2013. augusztus 18., vasárnap
II.-12.rész
Katie szemszögéből
-Nekem oké.-szólalt meg Niall.
-Ne most Louis.Nekem kedvem sincs és energiém sincs-mondta Harry
-Oh ne már Harry.A többieknek mind jó,csak te nem akarsz.
-Igazából énsem akarok most menni.-szólaltam meg.-elég lenne, ha elmennénk moziba,vagy pizzazni.
-Rendben akkor ti menjetek oda.Én bulizni akarok.-védekezett Louis.Harryvel-vel egymásra néztünk
-Akarsz jönni moziba?-kérdezte én meg úgy éreztem, hogy teljesen elpirulok.Én és Harry ketten egy moziba?
-Áhá.-bolintottam, mire elmosolyodott.Azthiszem észrevette, hogy teljesen elvörösödtem,..
Harry-vel a legfurcsább a kapcsolatom.Nem tudom miért, de valami mást érzek amikor a szemébe nézek...
-Na akkor.Zayn te jössz velünk?-nézett rá Niall.
-Áhá és viszem Perrie-t.-vigyorgott.
-Mivan Niall, te nem hozod az új csajt akivel randizgatsz?-kérdezte Liam.
-Még nem.Nem akarom még bemutatni nektek.Félő, hogy elhagy-röhögött Niall.
Mosolyogva hallgattam amiket beszélgettek.
Három napja,hogy itt voltak a szüleim.Azután kicsit befordultam.De a srácok nem engedik egy percig se, hogy szomorkodjak.Egész nap szivassák egymást, meg hülyéskednek.Nagyon jófejek.
Felmentem a szobámba készülödni.Lefürödtem, majd megálltam a szekrény elött.Néztem a cuccaimat de nem tudtam dönteni,hogy mit vegyek fel.Nagyon úgy néz ki, hogy Harryvel randizni fogok.Valami olyant kéne felvegyek, amivel nem szégyenítem le.Hiszen ő olyan menő.Igazából ez teljesen véletlenűl jött össze.Nem mintha ő akarta volna.Louis mondta, hogy menjünk együtt..Ő csupán udvarias volt.
Kiválasztottam a ruhát és letettem az ágyra.Majd még házi cuccban lementem, mivel még nem indultunk.A konyhában volt Harry ugyhogy odamentem.
-Milyen filmet nézünk?-kérdeztem és közben kivettem egy ásványvizet.
-Hát, majd ott kiválasszuk.
-Kiválaszthatom én?-néztem rá kiskutya szemekkel.
-Persze.Csak nehogy valami nyálas romantikus film legyen-mosolygott, mire nekem is mosolyra görbűlt a szám.
-Mikor indulunk?
-Hát szerintem mostmár mehetsz átöltözni.
-Én így megyek.-mondtam és magamra mutattam.Egy cicanadrág volt rajtam és egy egszínű, kicsit kinyúlt pulcsi.Harry furcsán nézett rám.
-Rendben.
-Nyugii, vicceltem-nevettem fel.-rohanok átöltözni.
Felmentem gyorsan és átvettem a ruhát, amit kitettem az ágyra és egy hozzá illő cipő.Tettem egy kis halvány sminket és kiegészítőket, majd lementem.Harry a lépcsőnél állt és mikor kiléptem rámnézett.
-Na így már jobb.-mosolygott.
-Azt mondott, hogy nem volt jó a háziszerkóm.-tettem a csípőmre a kezem ő meg felröhögött.
-Az is nagyon jól állt neked-mondta végűl én meg éreztem, hogy pirulok (mióta vagyok én ilyen pirulós?) ezért inkább elindultam a lépcsőn lefelé.Lent voltak a többiek ők is készen álltak a bulizáshóz.
-Szia Katie-mosolyogtt rám a lány Zayn mellől.Gondolom ő volt Perrie.
-Sziasztok-mosolyogtam.
-Ja öhm bocsi.Én Perrie vagyok.
-Na rendben mi indulunk.-mondta Louis majd odalépett Harry-hez és megveregedte a vállát.-Haver.Ne felejsd el az ovszert.-mondta mire mindenki felröhögött.Harry meg beleboxolt a vállába.Kimentek az ajtón és mi is elindultunk.
2013. augusztus 17., szombat
II.-11.rész.
Katie összeszorított szemmel tűrte, ahogy kidolgozzák a tetkót.Látszott a szemén a fájdalom.Gondolkodás nélkűl odamentem és megfogtam a szabad kezét, mire kinyitotta a szemét és furcsán nézett.Elöttem meg minden lepergett és mondatok cikáztak a fejembe."Nem vagytok együtt, miért fogod a kezét?".."Teljesen egyértelmű, hogy furcsán néz, számára egy vadidegen vagyok, aki megfogta a kezét" ..ezek és ehez hasonló mondatok.Elengettem a kezét és zavartan visszaültem a székre.
A tetkó kész lett, de leragaztották,amit ma még nem szabad levegyen, majd kapott pár dolgot, amivel minden nap bekell kennie.
A hazafele út nagyon csendesen telt.Olyannyira, hogy az már kínos.Még sosem éreztem, hogy zavarban lennék egy lány elött..viszont most teljesen kínos volt ez az egész úgyhogy inkább bekapcsoltam a rádiót, szinte mindenhol tuc-tuc zene szólt, úgyhogy csak nyomkodtam, aztán ráleltem egy Queen számra, azt hagytam.
Beálltam a garázsba.Katie nem szált ki, hanem felémfordúlt.
-Köszönöm, hogy elhoztál.-mondta zavartan, én csak bolintottam.
-Csak ne bánd meg.
-Nem fogom.Ez biztos-simította meg a csuklóján lévő kötésd
-Rendben.-mosolyogtam.-szerintem menyünk be.
Louis bent már várt minket.Kicsit idegesnek tűnt.Katie felé fordúlt.
-A szüleid bent vannak a nappaliban.-suttogta.
-Mi?Mit keresnek itt?Egyáltalán, hogy találtak ide?-mondta ő is suttogva.
-Fogalmam sincs, de tudják, hogy megjöttetek.Muszáj lesz velük beszélned.
Katie kicsit gondolkodott
-Jobb lesz, hogyha ez megbeszéled velük-mondtam bíztatásképp.
-Rendben...
Bementünk a nappaliba és ahogy megláttak minket felálltak és odaléptek Katie-hez.
-Oh kincsem, miért nem hazajöttél.Tegnap egész nap vártunk rád.-mondta az anyukája.
-Menjetek el!Nem akarlak látni titeket.Nem hiszem el, hogy egész életemben hazugságban éltem.-mondta Katie mérgesen.
-Kérlek Katie..gyere haza.Mi csak meg akartunk kímélni attól,hogy egész életetben abban a hítben élj, hogy mi nem vagyunk a szüleid.Így jobb volt neked.Szebb életed lehetett-szólalt meg a férfi.
-Csak tudod a szép életem egy pillanat alatt romlott el.Csak menjetek el!-elcsuklott a hangja.
-Inkább itt maradsz ezekkel a fiúkkal, akiket nem is ismersz?
-Tudod, ők befogattak, amikor nem volt hová mennem.Kétszer is.-mondta Katie, majd kitárta a az egyik kezét az ajtó felé.Mutatva, hogy távozzanak.Elis indultak, majd a nő kicsit megtorpant.
-James azt üzeni, hogy reméli, hogy szép életed lesz és,hogy nagyon fogsz neki hiányozni.-mondta.
-Mivan?James elment?megint?.
-Nem.Lecsukták.-mondta, majd kimentek.-Remélem rájössz, hogy mi csak jót akartunk neked.-mondta utoljára, majd véglek elmentek.Katie felé néztem.Bámult maga elé.Louis-al összenéztünk és nem tudtuk, hogy mit tegyünk.Egyszercsak Katie leereszkedett a földre.Nem sírt.Még mindig csak maga elé nézett.Legugoltunk mellé.
-Jól vagy?-kérdezte Louis.
-Azt hiszem..nem tudom.-nézett Louisra-Jól leszek.-bolintott végűl.Louis mosolygott, majd megsimitotta a karját.
-Most megyek lezuhanyzom, majd egy kicsit pihenek.-állt fel.-köszönöm.Mindent.-mosolygott majd felment.Összeszorult a szívem ahogy néztem.Louis megveregette a vállam én meg felé fordultam.
-Jól lessz.És te is.
-Remélem, mert ez így nagyon nem jó.
-Tudom.Amúgy milyen lett a tetkó?
-Nekem nagyon tetszik, de remélem, hogy nem fogja megbánni.Mondjuk én még egy tetkót sem bántam meg.Kicsit ezt a hajót-mutattam a vállamra.
-Hát igen.Taylor korszak..
-Taylor korszak.-ismételtem meg
A tetkó kész lett, de leragaztották,amit ma még nem szabad levegyen, majd kapott pár dolgot, amivel minden nap bekell kennie.
A hazafele út nagyon csendesen telt.Olyannyira, hogy az már kínos.Még sosem éreztem, hogy zavarban lennék egy lány elött..viszont most teljesen kínos volt ez az egész úgyhogy inkább bekapcsoltam a rádiót, szinte mindenhol tuc-tuc zene szólt, úgyhogy csak nyomkodtam, aztán ráleltem egy Queen számra, azt hagytam.
Beálltam a garázsba.Katie nem szált ki, hanem felémfordúlt.
-Köszönöm, hogy elhoztál.-mondta zavartan, én csak bolintottam.
-Csak ne bánd meg.
-Nem fogom.Ez biztos-simította meg a csuklóján lévő kötésd
-Rendben.-mosolyogtam.-szerintem menyünk be.
Louis bent már várt minket.Kicsit idegesnek tűnt.Katie felé fordúlt.
-A szüleid bent vannak a nappaliban.-suttogta.
-Mi?Mit keresnek itt?Egyáltalán, hogy találtak ide?-mondta ő is suttogva.
-Fogalmam sincs, de tudják, hogy megjöttetek.Muszáj lesz velük beszélned.
Katie kicsit gondolkodott
-Jobb lesz, hogyha ez megbeszéled velük-mondtam bíztatásképp.
-Rendben...
Bementünk a nappaliba és ahogy megláttak minket felálltak és odaléptek Katie-hez.
-Oh kincsem, miért nem hazajöttél.Tegnap egész nap vártunk rád.-mondta az anyukája.
-Menjetek el!Nem akarlak látni titeket.Nem hiszem el, hogy egész életemben hazugságban éltem.-mondta Katie mérgesen.
-Kérlek Katie..gyere haza.Mi csak meg akartunk kímélni attól,hogy egész életetben abban a hítben élj, hogy mi nem vagyunk a szüleid.Így jobb volt neked.Szebb életed lehetett-szólalt meg a férfi.
-Csak tudod a szép életem egy pillanat alatt romlott el.Csak menjetek el!-elcsuklott a hangja.
-Inkább itt maradsz ezekkel a fiúkkal, akiket nem is ismersz?
-Tudod, ők befogattak, amikor nem volt hová mennem.Kétszer is.-mondta Katie, majd kitárta a az egyik kezét az ajtó felé.Mutatva, hogy távozzanak.Elis indultak, majd a nő kicsit megtorpant.
-James azt üzeni, hogy reméli, hogy szép életed lesz és,hogy nagyon fogsz neki hiányozni.-mondta.
-Mivan?James elment?megint?.
-Nem.Lecsukták.-mondta, majd kimentek.-Remélem rájössz, hogy mi csak jót akartunk neked.-mondta utoljára, majd véglek elmentek.Katie felé néztem.Bámult maga elé.Louis-al összenéztünk és nem tudtuk, hogy mit tegyünk.Egyszercsak Katie leereszkedett a földre.Nem sírt.Még mindig csak maga elé nézett.Legugoltunk mellé.
-Jól vagy?-kérdezte Louis.
-Azt hiszem..nem tudom.-nézett Louisra-Jól leszek.-bolintott végűl.Louis mosolygott, majd megsimitotta a karját.
-Most megyek lezuhanyzom, majd egy kicsit pihenek.-állt fel.-köszönöm.Mindent.-mosolygott majd felment.Összeszorult a szívem ahogy néztem.Louis megveregette a vállam én meg felé fordultam.
-Jól lessz.És te is.
-Remélem, mert ez így nagyon nem jó.
-Tudom.Amúgy milyen lett a tetkó?
-Nekem nagyon tetszik, de remélem, hogy nem fogja megbánni.Mondjuk én még egy tetkót sem bántam meg.Kicsit ezt a hajót-mutattam a vállamra.
-Hát igen.Taylor korszak..
-Taylor korszak.-ismételtem meg
2013. augusztus 16., péntek
Itt vagyok :D
Tegnap és ma azért nem írtam, mert nem voltam itthon.De már itt vagyok és holnap jön az új részt. :)
2013. augusztus 14., szerda
II.-10.rész
.gif)
Katie lassan kezdett megnyugodni.Kicsit eltávolodott tőlem és látszott rajta, hogy zavarban van
-Én..öhm..én azt hiszem, hogy bemegyek.-vörösödött elén csak mosolyogtam a zavarán és bement.
Énis bementem.Louis és Liam a kanapén űltekés a tv-t nézték.
-Katie?
-Megmutattuk neki a szobáját, most ott van.-mondta Louis.Szó nélkűl elindultam fel a szobájába és bekopogtam.
-Gyere-mondta én meg benyitottam.Már nem sírt.-Akarok egy tetkót!-jelentette be én meg meglepődve néztem rá.-láttam, hogy neked van és tök jól néznek ki.Hol csináltattad?
-Biztos,hogy ezt szeretnéd?-néztem rá félve.
-Ezt-bologatott meggyőzően.
-Rendben akkor elviszlek.-mondtam mire mosolyogva hálálkodott,majd elkezdett készülödni, ezért kimentem.
Elmontam a fiúknak, hogy mit akar Katie.
-Ez kicsit nem meggondolatlanság?-kérdezte Zayn mire felnevettem.
-Zayn.Rajtad ezer tetkóvan, Katie csak egyet szeretne.
-Hát, jó.De az én ügyem más.Nekem jól áll.-húzta fél mosolyra a száját.Örök egoista.
-És mit szeretne?-érdeklődött Liam.
-Nem tudom, még nem mondta, majd meglássuk..
Katie állt meg az ajtóban és ránézett Zayn-re és Liam-re.Igen őket még nem ismerte.
-Szia.Liam-nyujtotta a kezét és Katie is mondta az ő nevét, mire Liam mosolygott.
-Én ismerlek.
-Én Zayn vagyok.-intett Zayn-rég nem láttalak kiscsaj.-ölelte meg Zayn.Katie elégg megtöbbentnek tűnt, de azért kedvesen rámosolygott.
-Már csak Niall-t kell megismerned.Aki most valószínűleg csajozik.-nevetett fel Louis.
-Hogyhogy?És kivel-kérdezte Zayn.Mi ott hagytuk a társaságot és elindultunk.
-Konkrétan milyen tetkót szeretnél?És hova?-szólaltam meg már az autóban, a tetkószalon felé.
-A csuklómra szeretnék egy "Mad World" feliratott és alája pedig eg szárnyat.-mosolygott.Összerezzentem.Miért akar ilyen feliratot?Talán úgy érzi most, hogy a világ tényleg örűlt?
-Remélem tudod, hogy ez egy életre szól?-néztem le egy pillanatra az útról, bele a szemébe.
-Igen tudom.És már végiggondoltam ezerszer.Ezt akarom, tényleg.
-Rendben.
Megérkeztünk a tetkószalon elé.
-Jó pár tetkómat itt csináltattam.A többit pedig amerikában.
-Aztaa.Te jártál amerikában?
-Igen.Turnén.
-Turnén?Milyen turnén.
-Jaa persze.Te nem tudod.-néztem rá és elkezdtem magyarázni.-Énekelünk.Mind az öten a fiúk közűl.Egy banda vagyunk.
-Uhh, akkor este ugye énekeltek nekem?
-Meglássuk-mosolyogtam majd bementünk.Én kezet fogtam George-al.Ő az aki csinálta a tetkóimat.Megbeszéltük a dolgokat majd nekilátott a tetkónak.
2013. augusztus 12., hétfő
II-9.rész
-Szia-húzta mosolyra a száját, de az én számból nem jött ki egy hang sem.Hatalmas csend lett az egész szobában.Kis időre meg is maradt, de Louis megszólalt.
-Meglepetés-próbálta oldani a feszültséget.Valamenyire sikerült.
-Miért ide hoztad?-kérdeztem.
-Itt lakik-mondta egyértelműen.Megint Katie-re néztem.Találkozott a tekintetünk.Pár pillanatig néztünk egymás szemébe, majd elkapta a fejét.
-Azért jött, mert megakart tudni mindent.
-Louis,beszélhetnénk négyszemközt.-húztam eröltetett mosolyra a szám.
-Hogyne.-mondta, majd megindultunk a konyhába.
-Te teljesen megörűltél?-néztem rá idegesen mikor már a konyhában voltunk.
-Most miért?Hallod, attól, hogy te nem merted idehozni, neki itt a helye.Megismert.Emlékezett rám valamennyire.Azért mert megmentettem azon az éjszakán-megint kis csend ült be, és mintha halatszodott volna, ahogy az agyam kattogott.Hogy,hogy emlékszi rá és rám nem?És hogyha rá emlékszik akkor megvan rá az esély, hogy rám is fog?Ilyesmi kérdések kattogtag az agyamban.-Tudnia kell az igazságot.Nem élhet hazugságban.
Nem szóltam semmit.Louis kiment én meg ott maradtam a konyhába a gondolataimmal.Mit kéne tegyek?Áljak elé és mondjam a szemébe,hogy miért is költözött ide.Nézem, ahogy megint összetörik?Azt nem bírnám.De ha én nem mondom el, akkor Louis fogja.Talán egyszer majd emlékezni fog rám?Miért történik ez velünk.Első ember akibe szerelmes lettem, most vagy elkell veszítsem, vagy valahogy helyre kéne hozzam.De hogy?Hogy érjem el, hogy emlékezzen megint rám?És akkor bevillant.Mintha egy villanykörte lenne a fejem felett és felvillant volna, mint egy mesében.Gyorsan visszahívtam Louis-t, aki kérdőn nézett rám.Mivel 5 perce még levoltam törve, most meg mosolyogtam.
-Louis, megvan.Tudom már mit kell tegyek.-kérdőn nézett rám.
-Mit?
-Újra megkell hódítsam.Ha egyszer belémszeretett, akkor mégegyszer sikerűlhet.Csak ne akadájozzon ebben meg James.Mert most visszajött és hiába mondjuk Katie-nek azt, hogy szakitottak, ha megint összejöhetnének.
-Ez igaz.Megkérdezem, majd Katie-t, hogy mi van James-el.-bolintott.
-Rendben.Elmondhatunk neki mindent, de azt ne mond el, hogy jártunk.-mondtam
-Oké.-mosolygott, majd elindultunk be.Ő leűlt Katie-vel szembe én meg mellé.Kérdő szemekkel nézett, hogy most mi van?Aztán Louis elkezdte.
-Két hónappal ezelött 2 dolog is történt veled, ami miatt kivoltál borúlva és napokig szomorkottál..Lehet,hogy most se fogod jól viselni, de tudnod kell.-elhalkúlt kicsit a hangja és ebben a hangszinben folytatta.-Először is a szüleid.Ők nem azok akiknek hitted őket.Egész életedbe hazúdtak neked-én erre a mondatára mérges szemekkel néztem és olyan "még jobban ne fokozd" pillantással néztem rá.-örökbefogattak.
Mondta ki én meg Katie felé pillantottam.Pislogás nélkűl meredt Louisra.Inkább düh-t láttam a szemében, mint szomorúságot.Nem szólt semmit, de áradt belőle az idegesség.
-Akkor ittál sokat és én akkor találtalak meg...
Louis James-ről is mindent elmesélt.Katie-nek még jobban szikrázott a szeme a düh-től.Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a reakciója..Hirtelen felállt és kiment az ajtón.Louis intett, hogy menjek utána.Kis hezitálás után felálltam és kimentem.Katie háttal állt nekem és ahogy becsuktam az ajtót megrezzent, de nem nézett oda.Megkerültem és szembe álltam vele.Rámnézett és abban a pillanatban megtört.Megindultak a könnyei.Rendesen zokogni kezdett.Megfogtam a kezét és magamhoz húztam.Fejét belefúrta a mellkasomba és ott szipogott.Én a derekát átöleltem az egyik kezemmel, a másikkal pedig a haját simogattam.Így álltunk a ház elött és ebben a keserű pillanatban is én kis boldogságot éreztem, hogy megint a karjaimban tarthatom.
-Meglepetés-próbálta oldani a feszültséget.Valamenyire sikerült.
-Miért ide hoztad?-kérdeztem.
-Itt lakik-mondta egyértelműen.Megint Katie-re néztem.Találkozott a tekintetünk.Pár pillanatig néztünk egymás szemébe, majd elkapta a fejét.
-Azért jött, mert megakart tudni mindent.
-Louis,beszélhetnénk négyszemközt.-húztam eröltetett mosolyra a szám.
-Hogyne.-mondta, majd megindultunk a konyhába.
-Te teljesen megörűltél?-néztem rá idegesen mikor már a konyhában voltunk.
-Most miért?Hallod, attól, hogy te nem merted idehozni, neki itt a helye.Megismert.Emlékezett rám valamennyire.Azért mert megmentettem azon az éjszakán-megint kis csend ült be, és mintha halatszodott volna, ahogy az agyam kattogott.Hogy,hogy emlékszi rá és rám nem?És hogyha rá emlékszik akkor megvan rá az esély, hogy rám is fog?Ilyesmi kérdések kattogtag az agyamban.-Tudnia kell az igazságot.Nem élhet hazugságban.
Nem szóltam semmit.Louis kiment én meg ott maradtam a konyhába a gondolataimmal.Mit kéne tegyek?Áljak elé és mondjam a szemébe,hogy miért is költözött ide.Nézem, ahogy megint összetörik?Azt nem bírnám.De ha én nem mondom el, akkor Louis fogja.Talán egyszer majd emlékezni fog rám?Miért történik ez velünk.Első ember akibe szerelmes lettem, most vagy elkell veszítsem, vagy valahogy helyre kéne hozzam.De hogy?Hogy érjem el, hogy emlékezzen megint rám?És akkor bevillant.Mintha egy villanykörte lenne a fejem felett és felvillant volna, mint egy mesében.Gyorsan visszahívtam Louis-t, aki kérdőn nézett rám.Mivel 5 perce még levoltam törve, most meg mosolyogtam.
-Louis, megvan.Tudom már mit kell tegyek.-kérdőn nézett rám.
-Mit?
-Újra megkell hódítsam.Ha egyszer belémszeretett, akkor mégegyszer sikerűlhet.Csak ne akadájozzon ebben meg James.Mert most visszajött és hiába mondjuk Katie-nek azt, hogy szakitottak, ha megint összejöhetnének.
-Ez igaz.Megkérdezem, majd Katie-t, hogy mi van James-el.-bolintott.
-Rendben.Elmondhatunk neki mindent, de azt ne mond el, hogy jártunk.-mondtam
-Oké.-mosolygott, majd elindultunk be.Ő leűlt Katie-vel szembe én meg mellé.Kérdő szemekkel nézett, hogy most mi van?Aztán Louis elkezdte.
-Két hónappal ezelött 2 dolog is történt veled, ami miatt kivoltál borúlva és napokig szomorkottál..Lehet,hogy most se fogod jól viselni, de tudnod kell.-elhalkúlt kicsit a hangja és ebben a hangszinben folytatta.-Először is a szüleid.Ők nem azok akiknek hitted őket.Egész életedbe hazúdtak neked-én erre a mondatára mérges szemekkel néztem és olyan "még jobban ne fokozd" pillantással néztem rá.-örökbefogattak.
Mondta ki én meg Katie felé pillantottam.Pislogás nélkűl meredt Louisra.Inkább düh-t láttam a szemében, mint szomorúságot.Nem szólt semmit, de áradt belőle az idegesség.
-Akkor ittál sokat és én akkor találtalak meg...
Louis James-ről is mindent elmesélt.Katie-nek még jobban szikrázott a szeme a düh-től.Nem gondoltam volna, hogy ez lesz a reakciója..Hirtelen felállt és kiment az ajtón.Louis intett, hogy menjek utána.Kis hezitálás után felálltam és kimentem.Katie háttal állt nekem és ahogy becsuktam az ajtót megrezzent, de nem nézett oda.Megkerültem és szembe álltam vele.Rámnézett és abban a pillanatban megtört.Megindultak a könnyei.Rendesen zokogni kezdett.Megfogtam a kezét és magamhoz húztam.Fejét belefúrta a mellkasomba és ott szipogott.Én a derekát átöleltem az egyik kezemmel, a másikkal pedig a haját simogattam.Így álltunk a ház elött és ebben a keserű pillanatban is én kis boldogságot éreztem, hogy megint a karjaimban tarthatom.
2013. augusztus 11., vasárnap
II-8.rész.
Na akkor úgy lesz, hogy minden reggel egy új rész :)
***
Kimentem a kórteremből és tárcsáztam Liam-et.
-Igen?-szólt bele.
-Sziaa.Van egy jó hírem, de még nem mond el Harry-nek.Vagyi izé, két jóhírem van-mondtam izgatottan.
-Tartom a szám
-Na szóval az egyik az, hogy emlékszik rám.Vagyis én ismerős vagyok neki és valamenyire azt is eltudta mondani, hogy hol találkoztunk.
-Rád?És Harry-re hogy-hogy nem?
-Nem tudom.lehet,hogy azért mert amikor részeg volt, én hoztam haza.Azt mondta,hogy megmentettem és lehet,hogy ezért, de bízik bennem.
-Jólvan, hallod.Szerintem ezt mond el az orvosnak, mert haladás.
-Énis gondolkoztam ezen.Na de azt majd késöbb.A másik jóhír az, hogy Katie hazajön.
-Uh és valyon milyen lesz, mikor Harryvel találkozik.
-Nem tudom-vakartam meg a fejem.
-Tényleg ne mondjam el neki?
-Meglepetésnek akarom.Viszont most megyek mert Katie már összecsomagolt és felhívta a szüleit.
-Oké.Szia.-nyomta ki.
Bementem Katie-hez,Az ágy szélén űlt és maga elé bámult.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Lehet, hogy ez így nem lenne olyan jó döntés.Túl gyorsan jött.Anyuék meg nem is engedik meg.
-Hidd el, ha megtudod, hogy miért költöztél hozzánk, nem fog érdekelni a véleményül.
-Valamiért most sem érdekel.És furcsa, mert már nem tudok annyira bennük megbízni, mint régen és szégyellem is magam, de ki kell mondjam.Már annyira nem szeretem öket.És nem tudom, hogy miért.Te tudod?
-Igen tudom..De most ég nem mondom el.Majd otthon Harry elmondja.
-Harry, az a göndörhajú fiú, aki tegnap itt volt?-kérdezte és én némán bólintottam.-Értem.-zavarban volt valamiért.
-Akarod, hogy szoljunk a doktornak, hogy engem megismertél.
-Nem kell.A zárójelentésem megvan, alig várom, hogy kiszabaduljunk innen.2 hét mulva vissza kell jöjjek vizsgálatra, majd akkor elmondom.
***
Harry szemszöge:
Felnéztem netre, gondoltam csak szétnézek pár perc alatt.De ez nem így történt.Teli van pletykákkal az egész.Sokan írták,hogy Katie meghalt,azt is írták,hogy összevesztünk ezért kocsi elé ugrott.Aztán olyanok is voltak,hogy talán én kerültem korházba.Volt pár kedves üzenet amikben az állt,hogy sajnálja Katie-t és, hogy ne szomorkodjak.Hirtelen Liam rontott be a szobába.
-Haver, jó lenne, ha néha kopognál.-mondtam, mire ő kilépett a szobámból és becsukta az ajtót.Kérdőn néztem a becsukodott ajtót,majd Liam kopogott és újra bejött nevetve.-Nagyon vicces vagy-mondtam, de még énis mosolyogtam.
-Gyere le,nem sokára vendéged érkezik.
-Ki?
-Meglepi-vigyorgott.Vállat vontam és lementem.-Hallod, nagyon rosszul nézel ki..csinálj valamit magaddal.
-Oh Liam, hagyál ezzel.
-Nem-nem.Gyerünk, egy-kettő.-tolt a fürdő felé.Bementem és szótfogadva kicsit rendbe szettem magam.-Harry!-kiálltotta ki.Én meg kiléptem és megláttam őt.Olyan érzés volt, mint amikor előszőr találkoztunk (csak most felvoltam öltözve).Bámult rám azokkal a szép szemeivel, mintha még nem látott volna.
-Szia-húzta mosolyora a száját, de az én számból nem jött ki egy hang se...
***
Kimentem a kórteremből és tárcsáztam Liam-et.
-Igen?-szólt bele.
-Sziaa.Van egy jó hírem, de még nem mond el Harry-nek.Vagyi izé, két jóhírem van-mondtam izgatottan.
-Tartom a szám
-Na szóval az egyik az, hogy emlékszik rám.Vagyis én ismerős vagyok neki és valamenyire azt is eltudta mondani, hogy hol találkoztunk.
-Rád?És Harry-re hogy-hogy nem?
-Nem tudom.lehet,hogy azért mert amikor részeg volt, én hoztam haza.Azt mondta,hogy megmentettem és lehet,hogy ezért, de bízik bennem.
-Jólvan, hallod.Szerintem ezt mond el az orvosnak, mert haladás.
-Énis gondolkoztam ezen.Na de azt majd késöbb.A másik jóhír az, hogy Katie hazajön.
-Uh és valyon milyen lesz, mikor Harryvel találkozik.
-Nem tudom-vakartam meg a fejem.
-Tényleg ne mondjam el neki?
-Meglepetésnek akarom.Viszont most megyek mert Katie már összecsomagolt és felhívta a szüleit.
-Oké.Szia.-nyomta ki.
Bementem Katie-hez,Az ágy szélén űlt és maga elé bámult.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Lehet, hogy ez így nem lenne olyan jó döntés.Túl gyorsan jött.Anyuék meg nem is engedik meg.
-Hidd el, ha megtudod, hogy miért költöztél hozzánk, nem fog érdekelni a véleményül.
-Valamiért most sem érdekel.És furcsa, mert már nem tudok annyira bennük megbízni, mint régen és szégyellem is magam, de ki kell mondjam.Már annyira nem szeretem öket.És nem tudom, hogy miért.Te tudod?
-Igen tudom..De most ég nem mondom el.Majd otthon Harry elmondja.
-Harry, az a göndörhajú fiú, aki tegnap itt volt?-kérdezte és én némán bólintottam.-Értem.-zavarban volt valamiért.
-Akarod, hogy szoljunk a doktornak, hogy engem megismertél.
-Nem kell.A zárójelentésem megvan, alig várom, hogy kiszabaduljunk innen.2 hét mulva vissza kell jöjjek vizsgálatra, majd akkor elmondom.
***
Harry szemszöge:
Felnéztem netre, gondoltam csak szétnézek pár perc alatt.De ez nem így történt.Teli van pletykákkal az egész.Sokan írták,hogy Katie meghalt,azt is írták,hogy összevesztünk ezért kocsi elé ugrott.Aztán olyanok is voltak,hogy talán én kerültem korházba.Volt pár kedves üzenet amikben az állt,hogy sajnálja Katie-t és, hogy ne szomorkodjak.Hirtelen Liam rontott be a szobába.
-Haver, jó lenne, ha néha kopognál.-mondtam, mire ő kilépett a szobámból és becsukta az ajtót.Kérdőn néztem a becsukodott ajtót,majd Liam kopogott és újra bejött nevetve.-Nagyon vicces vagy-mondtam, de még énis mosolyogtam.
-Gyere le,nem sokára vendéged érkezik.
-Ki?
-Meglepi-vigyorgott.Vállat vontam és lementem.-Hallod, nagyon rosszul nézel ki..csinálj valamit magaddal.
-Oh Liam, hagyál ezzel.
-Nem-nem.Gyerünk, egy-kettő.-tolt a fürdő felé.Bementem és szótfogadva kicsit rendbe szettem magam.-Harry!-kiálltotta ki.Én meg kiléptem és megláttam őt.Olyan érzés volt, mint amikor előszőr találkoztunk (csak most felvoltam öltözve).Bámult rám azokkal a szép szemeivel, mintha még nem látott volna.
-Szia-húzta mosolyora a száját, de az én számból nem jött ki egy hang se...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)