III.-2.rész

     És végre megtaláltam.Ott állt a tenger szélén.

-Dee!-fogtam meg a vállát, mire megfordult.-már rég óta kereslek-mondtam, mire megölelt.

-Nem vesztem el, itt vagyok.-mondta halkan a fülembe.

-Valami baj van?-néztem rá, mire halvány mosollyal megrázta a fejét.

-Hallom összejött a dolog Harry-vel.
-Hát, igen.Elmondtam neki mindent.De te nem voltál ott amikor elmondtuk a többieknek, akkor honnan tudod?-kérdeztem.
-A madarak csicseregték-mosolyogott.
-Áhá.Szóval te szoktál madarakkal beszélgetni.-néztem sejtelmesen.
-Igen.Minden nap.-mondta, majd kis csend után mindketten felnevettünk.
Ezután mély csend következett.Dee a szemembe nézett, de én nem tudtam, ahányszor odanéztem elkaptam a fejem.
-Szerintem menjünk vissza-motyogtam, mire némán bólintott.Az egész helyzet nagyon kínos volt.Dee nem mondott semmit én meg hülyeségeket hortam össze, mint péládúl:..milyen szép idő van, teli van kagylóval a part.Dee hümmögött.Nagyon fura volt..még nem láttam ilyennek.
-Dee most komolyan, mi a baj?-álltam meg
-Mondtam már, hogy semmi.-fordult meg
-Ezt nem veszem be.
-Miért törötsz annyira vele?-kérdezte sebre dugott kézzel
-Mert a barátom vagy.-mondtam
-Áhá.-dünnyögte, majd megfordult és elindult
-Várj már.-futtam utána.-tudod, hogy neked elmondhatod.

-Kate légyszi ne lovagolj már ezen a témán.-emelte fel a hangját.

-Bocsánat, hogy érdekel, hogy mi baj van veled.-mondtam megsértődve.Dee rám nézett és nagyon hirtelen közeledni kezdett.Megakart csókolni.A kezemmel megállítottam és kicsit hátráltam és furcsán néztem.A tekintete szomorú volt.
-Na látod, ez a bajom.-mondta, majd visszafordult és elsétált.Megsajnáltam és magam hibáztattam.
Már nem mentem Dee után.Visszaindultam a táborhelyre.
-Na megtaláltad Dee-t?-karolta át a vállam Harry.
-Igen.Meg.-mondtam magam elé bámulva.Harry adott egy puszit a homlokamra, mire én rá mosolyogtam.

Egész nap nem láttam Dee-t.Lassan kezdett sötétedni és még nem került elő.Ez igazából senkit nem nagyon izgatott csak engem és ez szomorú.Szomorú, hogy valaki itt van velünk, egy közösségbe, ugyanolyan ember mint mi..mindenki elitéli, miközben senki sem tudja, hogy mit élt át és senkit nem érdekel, hogy valahova eltűnt.

Ami azt illeti Dee elég közel kerűlt hozzám ebben a két napban.Bár nem úgy ahogy ő szeretné.Csak megkedveltem, mint embert.

-Húú te-jött oda hozzám Annie mosolyogva-láttad Jessicát?-automatikusan Jessicát kerestem a szemeimmel, majd megtaláltam.Rá volt mászva szegény Ed-re.

-Hű-döbbentem le.

-Féltékennyé akarja tenni Harry-t-nevetett.

-Nagyon okos-nevettem énis.

-Na, most látlak előszőr nevetni ma, mi a baj?-kérdezte

-Azt hiszem megsértettem Dee-t.

-Mivel?

-Hát, láttam rajta, hogy valami baja van és én hűlye vagy 50-er megkérdeztem, hogy mi van erre meg kiderűlt, hogy az a baja, hogy megint összejöttem Harryvel.-sohajtottam fel.

-Áh hagyjad.. mindenki tudta, hogy ti megint össze jöttök majd és ő is.

-De akkor sem kellett volna a témán lovagoljak, most meg azt sem tudom, hogy hol van, egész nap nem láttam.-mondtam.-és az a legrosszabb az egészben, hogy senkit sem érdekel, hogy eltűnt.

-Gyere, keressük meg.Majd megmondjuk a többieknek, hogy sétálni megyünk.-mosolygott

-Uh dejó-mosolyogtam

Felálltam és közelebb mentünk a többiekhez.

-Elmegyünk Annie-vel egyet sétálni.

-Megyek énis.-állt fel Harry.

-Nem!-szólt rá Annie.-lányos megbeszélés, nincs keresnivalója másnak.

-Ne máár énis akarok menniii.-mondta Niall.

-Most itt maradsz.-mondta Annie, mire Niall bufi fejet vágva űlt vissza

-És hova mentek.-kérdezte Harry.

-Sétálunk össze vissza-mondtam, de Harry szerintem nem vette be, nem tudok jól hazudni és tudja, hogy ilyenkor milyen vagyok.

-Áhá értem.És ilyen fontos az a megbeszélnivaló?

-Igen ilyen fontos-mondta Annie, majd elrángatott-én Harry felé nézve vállat vontam, mintha ez nem az én hibám lenne és nem miattam nem jöhetne.Vagyis az egészből azt akartam kihozni, hogy azt higyje, hogy Annie akarja ezt az egészet.Nem tudom mennyire jött össze.Mindegy

III.-1.rész

Bocsiii, hogy ennyit késtem ezzel a rész-el.Megpróbáltam írni, de nem nagyon volt időm.Azért remélem tetszik :)




Ott állt és engem nézett.Tudott mindenről, mindent elmondtam neki.Csend volt.A közelben nem volt senki, elsétáltunk a többiektől.Csak a tenger hullámainak a kicsapódása hallatszott.
Hirtelen Harry-nek könny szökött a szemébe.Nem értettem a reakciót.Megfogta a kezem és magához húzott.Átkarolta a nyakam.Hiányzott az ölelése.Hiányzott, hogy mellkasába bújhassak.
-El sem tudod képzelni, hogy mennyire hiányoztál és ,hogy mennyire fájt, hogy nem emlékszel rám.-suttogta a hajamba.
-Te is hiányoztál nekem.Akkor is amikor nem emlékeztem rád.Bennem volt az érzés.Az érzés, hogy szeretlek.-mondtam.Elhúzódott tőlem és a szemembe nézett.Arcunk nagyon közel volt és ő egyre közeledett,majd mikor elért az ajkamhoz, nyelveink vad táncba kezdtek.Levegő hiány miatt váltak el ajkaink.Rám nézett és szemében boldogságot láttam.
-Minden este, amikor az ágyamban forgolódtam, elképzeltem, hogy itt vagy mellettem.Újra és újra átéltem mindent, ami közted és köztem volt.Te vagy, voltál és leszel az egyetlen aki kell nekem.Én még ilyet sosem éreztem.Amikor elveszíttettelek, akkor rajzolódott ki bennem, hogy mennyire szeretlek.-mondta én meg mosolyogva hallgattam,majd mikor befejezte rákulcsoltam kezem a nyakára, felszöktem és hátánál lábaimat összekulcsoltam és ő a combomnál tartott.Megcsókoltam, majd letett és lassan kezdte levenni rólam a ruhákat.Énis így tettem.Akartam őt.Mindennél jobban akartam.Lefeküdtünk a homokba Harry fölém tornyosult.Ott, abban a pillanatban, csak mi voltunk.Semmi nem érdekelt, csak az, hogy itt volt velem...

Még mindig a homokban feküdtünk.Fejem a mellkasán volt és ujjaim hasán keringőztek, ő meg a hajamat simogatta.
-Alig hiszem el, hogy itt vagy-suttogta.
-Pedig itt vagyok.-mosolyogtam.
-És mostmár minden olyan lesz, mint rég?Visszaköltözöl hozzánk és folytassuk úgy, mint ahogy a baleset elött abbahagytuk?-kérdezte
-Igen, megbeszélem Annie-vel, hogy visszaköltözök-mondtam.Föntebb húzott és elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Mondtam már, hogy hiányoztál?-kérdezte én meg elmosolyodtam.
-Igen, de nem unom.-mondtam, majd megfordultam és megcsókoltam.
Még kis ideig feküdtünk a homokban,majd kezdett hideg lenni, úgyhogy felöltöztünk és elindultunk a tábor felé.Mikor odaértünk mindenki húúú-zni meg fütyölni kezdett.Összemosolyogtam Annie-vel és Louis-al.
-És akkor most minden eszedbe jutott?-kérdezte Niall.
-Igen.
-És ezt nem kéne elmondani az orvosnak?-nézett rám Liam.
-Holnap amiután hazamentünk bemegyek hozzá.
Körbenéztem, de nem láttam egy embert..helyette Jessica villámot szóró tekintetét vettem észre.Elkaptam a tekintetem, most nem akartam vele foglalkozni.Nem érdekelt más, csak hogy mindenre emlékszem és ez felűlmulhatatlan boldogsággal töltött el.Életem legjobb 3 hónapját felejtettem el és most megint emlékszem rá.
Néztem, hogy hol van Dee, de nem láttam sehol.
-Dee?-kérdeztem a többiektől.Mindenki furcsán nézett rám.
-Nem tudjuk-mondta Liam.
-Miéért?-nézett rám Harry furcsán.
-Szeretnék vele beszélni.-mondtam, Harry bólintott ,majd elengedte a kezem.
-Keresd meg.-mosolygott, énis elmosolyodtam és egy puszit adtam a számra,majd elindultam a sátorok felé.
Megnéztem az ő sátrába, meg benéztem mások sátrába is, de nem találtam.Nem tudtam, hogy merre induljak.Végül a part felé mentem, de valaki megrántotta a kezem és visszahúzott.Hátra fordultam, hogy megnézzem ki az és Jessicát láttam meg.Kirántottam a kezem az övéből.
-Mit képzelsz magadról?-kérdezte hisztisen én meg furcsán néztem rá, ezért folytatta..-egy hónapig nem emlékszel, aztán hirtelen eszedbe jut minden és Harry karjaiba omlasz?Lehet, hogy a többiek beveszik, de én nem!Elhitetted mindenkivel, hogy nem emlékszel semmire, hogy megsajnáljanak.Szánalmas vagy!-mondta, nekem meg elkerekedett a szemem.
-Ezt te sem gondolod komolyan.
-Tudod, én ott voltam Harrynek, amíg te nem és hidd el, hogy elintésztem, hogy egy perce sem legyen rád gondolni.Azt hiszed, hogy szeret?Hogy hiányoztál neki?-nevetett fel cinikusan.-Naiv vagy drágám, nagyon naiv.-nem mondtam semmit.Egyszerűen felnevettem Jessica szánalmas viselkedésén és tovább mentem, hogy megkeressem Dee-t.

3.Évad!

Ott állt elöttem.Nem láttam semmit rajta.Úgyanaz a kifejezéstelen arc, ami mindig megvolt neki és amit utálok.Vajon mit gondolhat?Gyűlöl, vagy csak utál.Vagy teljesen megvet azért, amit tettem.Megbocsát valaha is?Egy biztos..én gyűlölöm magam és nem bocsátok meg magamnak sohasem.Bárhogy is dönt én megfogom érteni.Hiszen tényleg mindent elszúrtam..

Ez egy kis részlet a harmadik évadból.Kicsit mozgassa meg a fantáziátokat :D Most 5900 oldalmegjelenítés van, de az első részt csak 6000 megjelenítés után hozom.Osszátok az oldalt és akkor hamarabb meglessz :) Köszönöm azoknak, akik velem voltak a 2.évadban :) 

II.-27.rész

Rémülten pillantottam oda.
-Dee?Te mit keresel itt?-néztem tágra nyilt szemekkel.
-Öhm..csak nem tudtam aludni és gondoltam sétálok egyet.És akkor mocorgást hallottam innen.-mondta.Nem tudtam mit mondani.Mocorgást hallott ezért benézett?-nem jössz egyet sétálni?-kérdezte én meg megijedtem.Ilyenkor?Sétálni?Dee-vel?
-Hááát izéé.Szeretnék aludni mert holnap fáradt leszek.
-Áhá.Akkor eddig miért nem tetted?Na gyere már.Hidd el nem eszlek meg, akármit is mondtak rólam a többiek.-mosolygott, mire énis elmosolyodtam.
-Nem mondtak..semmit a többiek.-mondtam-na jóó de..de nem azért nem akarok menni.
-Rosszul hazudsz Katie.-vigyorgott.
-Tudom..na jó menjünk.-nevettem és felvettem egy pulcsit, majd kikászálódtam a sátorból.Igazából a takaróba beleakadt a lábam és majdnem felköltöttem Annie-t.De végűl sikeresen kiértem.Dee nagyon mosolygott a produkciómon.Majd elkeztünk sétálni a tengerparton.Sötét volt,de a hold világított ezért láttuk a tenger és a hullámok nagy erővel csaptak ki a partra.Nem volt hideg, de azért a szél fújt.Kicsit szorongtam Dee mellett és tényleg azért, amiket a többiek mondtak.Maga a kinézete is megrémiszt.
-Na ki vele, mit mondtak a többiek?-vette le a cipőjét én is így tettem majd hagytuk, hogy a víz kicsapodjon a lábunkra.
-Hát semmi olyaat.-mondtam, mire felnevetett.
-Na jó, biztos nem fogod elmondani.Akkor kitalálom.Azt biztos mondták, hogy csak játszok a csajokkal meg kihasználom őket.Azt is, hogy önző vagyok és mindig azt akarom, hogy nekem legyen jó.Jó ez egy részben igaz.Vagyis az önző része.De az, hogy kihasználom a csajokat.Még olyat is hallottam vissza, hogy prostituáltnak akarom őket vinni.-mondta, mire megköszörűltem a torkom.-de most komolyan.Az igaz, hogy sok barátnőm volt.De a kihasználás dolog az inkább fordítva esedékes.-elszomorodott a hangja.
-Hogy hogy?-kérdeztem.
-Hát.Régen benne voltam egy bandában és elég jó helyekre jártunk és mindig vihettünk egy pár személyt magunkal.Rengetegszer volt az, hogy az akkori barátnőmet elvittem egy ilyesmi helyre és megláttam a szinpadról, ahogyan más férfivel táncól vagy éppen csókolózik.Egy fél hónapja felbontottam a bandát.Már elegem van ezekből a dolgokból.Ezek-mutatott a piercingjeire-ezért is vannak.Valahogy már megszokottá vált, hogy amikor valaki átver olyankor vagy lövetek egy piercing-et vagy lesz egy tetkóm.-mondta én meg öszintén megsajnáltam.-és az, hogy ilyen önző, meg sokszor goromba vagyok másokkal,azis ezért van.
-Öszintén sajnálom.És azt is, hogy mások szavából itélkeztem.De tényleg..nem is tudtam, hogy milyen vagy és mégis elhittem mindent.Talán azért mert nagyon megbízok Louis-ban.Amúgy velem nem is voltál goromba.
-Igen, mert te más vagy.A baleset elött meséltek rólad, meg a magáról a balesetről is hallottam és amikor mondták, hogy Harry-vel jársz és, hogy tényleg Harry belédszeretett akkor meglepődtem.Igazából Harry még szerelemből senkit sem szeretett.Csak úgy falta a nőket és ezért mindenki irigy volt rá.Nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehetsz, ha így megváltoztattad Harry-t.Kiváncsi voltam, hogy vajon milyen lehetsz és amikor megláttalak és beszélgettünk rájöttem, hogy hogyan szeretett beléd Harry.-mondta, mire elpirúltam.
-Hűű-fujtam ki a levegőt.-hogyan is?-kérdeztem.
-Hát.Már egyből a kisugárzásot azt sugalja, hogy te egy jó ember vagy.Én benned elöszőr azt láttam meg, hogy te tuti nem vernél át.Amikor meg már beszélgettem veled, egyre jobban megkedveltelek.
-Ez most azt jelenti, hogy..te engem..úgy?-dadogtam.
-Háát.-vakarta meg a tarkóját.-Lehet.Vagyis.Tulajdonképpen igen.De nyugi, tudom, hogy te még mindig Harry-t szereted.
-Honnan tudod?-néztem furcsán.
-Ahogy Jessicára nézel.Amikor megcsókolt, senki sem értette, hogy miért rohantál el.Én igen.-mosolygott én meg elpirultam.-Meg már amúgyis jártatok és ha szeretted akkor még mindig érzel iránta valamit.
-Az igazság az, hogy ma minden eszembe jutott és azért rohantam el.Amiközben csókolt.Abban a pár másodpercben mindenre emlékezni kezdtem és így visszagondolva olyan furcsa az egész.
-Aztaa..Ez így azért durva.-mondta.-és Harry tudja már?
-Még nem.-mondtam halkan.-Majd kitalálom...De lassan szerintem menjünk.-mondtam, mire bólintott és elindultunk a sátrunkhoz.A sátor elött megöleltem Dee-t.
-Nem vagy rossz ember, akárki akármit is mond.És nem kell másokkal goromba lenni néha, nem ők tehetnek a dolgokról.Hidd el lesz majd egy lány, aki szeretni fog és akiben megbízhatsz.-mondtam majd eltávolodtam töle.-Jóéjt.
-Neked is.És köszönöm.Tudod, hogy kedvellek..úgy..de azért barátok lehetünk?
-Perszee.-mosolyogtam rá.Ő is mosolygott.Adott még egy puszit a homlokamra, majd elment és énis bemásztam a sátramba.Annie úgy aludt mint a bunda.Befeküdtem mellé, bár kicsit kényelmetlen volt, azért sikerült elaludnom.