II-8.rész.

Na akkor úgy lesz, hogy minden reggel egy új rész :)

***

Kimentem a kórteremből és tárcsáztam Liam-et.
-Igen?-szólt bele.
-Sziaa.Van egy jó hírem, de még nem mond el Harry-nek.Vagyi izé, két jóhírem van-mondtam izgatottan.
-Tartom a szám
-Na szóval az egyik az, hogy emlékszik rám.Vagyis én ismerős vagyok neki és valamenyire azt is eltudta mondani, hogy hol találkoztunk.
-Rád?És Harry-re hogy-hogy nem?
-Nem tudom.lehet,hogy azért mert amikor részeg volt, én hoztam haza.Azt mondta,hogy megmentettem és lehet,hogy ezért, de bízik bennem.
-Jólvan, hallod.Szerintem ezt mond el az orvosnak, mert haladás.
-Énis gondolkoztam ezen.Na de azt majd késöbb.A másik jóhír az, hogy Katie hazajön.
-Uh és valyon milyen lesz, mikor Harryvel találkozik.
-Nem tudom-vakartam meg a fejem.
-Tényleg ne mondjam el neki?
-Meglepetésnek akarom.Viszont most megyek mert Katie már összecsomagolt és felhívta a szüleit.
-Oké.Szia.-nyomta ki.
   Bementem Katie-hez,Az ágy szélén űlt és maga elé bámult.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Lehet, hogy ez így nem lenne olyan jó döntés.Túl gyorsan jött.Anyuék meg nem is engedik meg.
-Hidd el, ha megtudod, hogy miért költöztél hozzánk, nem fog érdekelni a véleményül.
-Valamiért most sem érdekel.És furcsa, mert már nem tudok annyira bennük megbízni, mint régen és szégyellem is magam, de ki kell mondjam.Már annyira nem szeretem öket.És nem tudom, hogy miért.Te tudod?
-Igen tudom..De most ég nem mondom el.Majd otthon Harry elmondja.
-Harry, az a göndörhajú fiú, aki tegnap itt volt?-kérdezte és én némán bólintottam.-Értem.-zavarban volt valamiért.
-Akarod, hogy szoljunk a doktornak, hogy engem megismertél.
-Nem kell.A zárójelentésem megvan, alig várom, hogy kiszabaduljunk innen.2 hét mulva vissza kell jöjjek vizsgálatra, majd akkor elmondom.

***

Harry szemszöge:


Felnéztem netre, gondoltam csak szétnézek pár perc alatt.De ez nem így történt.Teli van pletykákkal az egész.Sokan írták,hogy Katie meghalt,azt is írták,hogy összevesztünk ezért kocsi elé ugrott.Aztán olyanok is voltak,hogy talán én kerültem korházba.Volt pár kedves üzenet amikben az állt,hogy sajnálja Katie-t és, hogy ne szomorkodjak.Hirtelen Liam rontott be a szobába.
-Haver, jó lenne, ha néha kopognál.-mondtam, mire ő kilépett a szobámból és becsukta az ajtót.Kérdőn néztem a becsukodott ajtót,majd Liam kopogott és újra bejött nevetve.-Nagyon vicces vagy-mondtam, de még énis mosolyogtam.
-Gyere le,nem sokára vendéged érkezik.
-Ki?
-Meglepi-vigyorgott.Vállat vontam és lementem.-Hallod, nagyon rosszul nézel ki..csinálj valamit magaddal.
-Oh Liam, hagyál ezzel.
-Nem-nem.Gyerünk, egy-kettő.-tolt a fürdő felé.Bementem és szótfogadva kicsit rendbe szettem magam.-Harry!-kiálltotta ki.Én meg kiléptem és megláttam őt.Olyan érzés volt, mint amikor előszőr találkoztunk (csak most felvoltam öltözve).Bámult rám azokkal a szép szemeivel, mintha még nem látott volna.
-Szia-húzta mosolyora a száját, de az én számból nem jött ki egy hang se...