II.-7.rész

Louis szemszöge.:


Tegnap Harry miután ezerszer bocsánatot kért, végighányta az egész fürdőszobát.Vicces, mert ott volt mellette a WC..hát igen az tiszta maradt (belülről).Aztán felvittük és lefektettük.
Reggel a konyhában Liam-mel futottam össze.
-Jóreggelt-köszönt
-Jóreggelt.
-Hallod?Mit mondott neked Harry, amikor felmentél?
-Teljesen megörült.Leakar mondani Katie-ről, mert szerinte így jobb lessz neki..Katie azt hiszi, hogy most James a barátja és, hogy a szülei nem fogadták örökbe..De hallod hazugságban fog élni.Nekem van egy tervem-suttogtam az utólsó mondatot és Liam közelebb hajolt és várta, hogy beavassam.-Na, hát felhivtam a kórházat..Katie-t ma engedik ki.Gondoltam, hogy bemegyek hozzá és ráveszem, hogy ide jöjjön vissza.
-Szerinted mennyi az esély arra, hogy egy vadidegenre hallgasson.-mondta én meg megrántottam a vállam.
-Próba szerencse.-mondtam..Liam egy olyan "ezt nem kéne" pillantással nézett rám.Én csak belekortyoltam a kávémba, ami szétégette a számat.
-De figyelj.Katie nagyon megfog szerintem ijedni.
-Liam értsd meg,hogy másképp nem lehet ide visszahozni Katie-t és ha emlékekkel nem segítsük akkor sosem fog emlékezni.Harry meg nem fog ezellen tenni semmit.Amúgy is, itt vannak a cuccai.-fakattam ki.
-Jól van.De ne rontsd el.
-Ezen már csak javítani lehet-bolintottam.Harry jött be a konyhába kidagadt szemekkel és hullafáradtan.Odament az egyik fiókhoz és kivett belőle egy fájdalomcsillapítót, majd bevette.
-Szörnyen nézel ki.-mondtam
-Neked is jóreggelt-fordúlt felénk.-amúgy szörnyen is érzem magam.Azt hiszem szét fog robbani a fejem.
-Jóreggelt.-jött be Niall vidáman.
-Hát te mitől vagy ilyen boldog?-kérteztem
-Semmitől-felhúztam a fél szemöldököm
-Ja és hol voltál tegnap-néztem gyanagodva
-Sehol-vigyorgott még mindig, mi meg röhögni kezdtünk.Vagyis Harry nem, ő csak megfogta a fejét és szólt,hogy kussoljunk mert neki tényleg szétmegy a feje.
-Niall, tudjuk, hogy te sötét vagy de minket ne nézz hülyének.-kuncogott Liam.
-Mi van becsajoztál?-kérdeztem.
-Hagyatok már!
-Akkor avass be-mosolyogtam gunyosan.
-Jólvan jólvan.-adta meg magát.Vártuk, hogy elmesélje Niall a kis történetét,közben meg Harry felment a szobájába és én beleszolva Niall beszédébe Liam-hez fordultam.
-Látod, így sosem tudna túllépni-mondtam, Niall pedig furcsán nézett rám.
-Miért kéne rajta túllépnem ,még csak most ismertem meg-nézett
-Ja nem rólad beszéltem-mondtam, Niall pedig folytatta.Egészen 10 percig áradozott én meg úgy döntöttem, hogy lassan készülödni kezdek.
   Fél órával késöbb már a taxiban ültem és a kórház felé tartottam.Még egyszer átgondoltam, hogy mit fogok neki mondani, majd mikor megálltunk, kifizettem a taxit és elindultam be.Beültem a lift-be és az agyam kattogott.Már nem tűnt olyan jó ötletnek es az egész.Kitudja, ha ott vannak a szülei (nevelőszülei), mit mondanak.De már nem hátráltam meg.Elindultom a szoba felé, benéztem az ablakon és láttam, hogy csak Katie van bent.Megkönnyebűltebben nyitottam ajtót.Katie rámnézett és felhúzta a szemöldökét.
-Segíthetek?-kérdezte.
-Őhm csak beszélni szeretnék veled..vagyis mi ismerjük egymást, csak te..-na jó, ezt rohadtúl nem így gondoltam ki.-öhm, te gondolom nem emlékszel.
  Katie csak nézett nem szólt semmit.Végignézett rajtam és a böröndjének háttal állva felém fordúlt.
-Emlékszem-mondta hirtelen én pedig meglepődve néztem rá.-emlékszem rád.Vagyis, az arcodra.Olyan, ismerős.Olyan érzés mintha álmomban láttalak volna.Egy este, egy utca végén álltam és akkor talán te jöttél oda hozzám vagy ez fordítva volt?-probálta feleleveníteni az emlékeket én pedig mosolyogva néztem rá.
-Én mentem hozzát..vagyis pontosan úgy történt, hogy te nagyon bevoltál rúgva, annyira hogy elestél és elájúltál, én meg hazavittelek, mégsem hagyhattalak az utcán.Ott ismerkedtél meg Harryvel.-leült az ágy szélére én meg a vele szembeni székre.-azért jöttem,hogy oda visszavigyelek.Mivel beköltöztél hozzánk régenben, 2 ok miatt.És jó lenne, ha visszajönnél velem.Ott vannak a cuccaid és ott laktál két hónapig és ha velünk jössz, azt is elmondom, hogy miért.Igaz, hogy nem lesz jó dolog, de szerintem tudnod kell az igazat.Tudom, furcsán hangozhat, hogy egy idegen lakásában laktál eddig.De hidd el, ott mindenki szeret és mindenki ismer.De bízz bennem mert ott biztonságban leszel.-mosolyogtam.
-Wow.Hát ez így nagyon furcsa.Te akkor megmentettél.És oké.Veled megyek-mosolygott.-valamiért bízom benned és ez lehet, hogy azért van mert megmentettél.

***

Hát ez tényleg elég rövid rész, de arra gondoltam, hogy szerintetek milyen lenne, hogyha minden reggel írnék egy ennyi részt, vagy maradjon, úgy, hogy 3-4 naponta hozok hozzabb részt..döntsétek el és írjátok meg kommentbe :)