14.rész-mély érzések

-Harry?Harry Styles?-nézett meglepetten Annie.Aprót bolintottam, mire felnevetett.-na ez jó vicc-nevetett továbbra is, majd arca elkomolyodott,mikor látta, hogy én nem nevetek.-te komolyan beszélsz?
-Halálosan komolyan.
-Ők voltak sulis éveim szerelmei.Mindig arra vágytam, hogy egyszer megjelennek  az utca végén, ahol én vagyok, te nem is vágytál rá, mégis sikerült-mosolygott.-de annak már vége.Új szerelem, sőt házasság.De azért bemutathatnál, szeretném őket megismerni.
-Rendben.-mosolyogtam.-Igazán nem szeretnék zavarni, de manem alhatnék nálatok?Egy napig még nem szeretnék beszélni Harry-vel, átkell gondolnom,hogy mi volt ez az űgy Taylor-ral.
-Taylorral?Oh menj már.Taylor neki semmit se jelentett, kb 1 honapot ha jártak és az is veszekedés volt és Harry dobta őt, nem fordítva.Nem kell miatta aggodnod.
-Te ezeket meg honnan tudod?-kérdeztem felhuzott szemöldökkel.
-Magazinokból,tv-ből.
-Ja,értem.Az az én kezembe sokat nem járt.
-Arra emlékszem-nevetett.-Ja és igen, persze aludhatsz nálunk
-Köszönöm-megöleltem és még beszélgettünk kicsit.Kevesen voltak a kávézóba ezért csak néha hívták Annie-t, hogy segitsen.Majd mikor besötétedett elindultunk haza.
-És mesélj Nick-ről.
-Jajj nagyon figyelmes és kedves.Annyira jóképű, hogy néha elsem hiszem,  hogy az én vőlegényem.-nevetett.-a foglalkozását igazából nem is tudom, annyit mondott, hogy valami kereskedű, de mindig elterelte a témát egykis..khm*..tudod mivel-felnevettem.
-És szeretnél egyszer gyereket?
-Majd  egyszer talán-mosolygott.
-Jajj te Annie, első szerelemből házasság, az szép dolog.Nekem az első szerelmem csak emlék marad.De tudod, hogy van.Az első szerelmünket,ha nem is szeretni, de emlékezni fogunk rá.
-Hát én Nick-el ez egy életre szól-felkuncogott-elsem hiszem.Annyira jó vele lenni.Imádom minden egyes pillanatát annak, mikor együtt vagyunk és tudom, hogy letudnám vele élni az  egész életem.-Úgy beszélt róla, hogy énis elhittem, hogy ez egy igaz szerelem és örökké tart.Örültem, hogy ennyire boldog vele, de valahol rosszúl esett, hogy én most nem áradozhatok így Harry-ről és nagyon hiányzik.Én is mellette szeretnék lenni.
 Erről jut eszembe, kéne valamit jelezzek Louis-nak, hogy ma nem alszok otthon.Előis vettem a telefonom és írni kezdtem.
"Szia Louis.Ma este ne várjatok haza..".ennyit írtam, majd elraktam a telefont és úgy döntöttem, hogy ennyi elég is.Nem kell többet tudniuk.Elraktam a telefonom.
-Harry-nek írtál-nézett rám Annie kiváncsiskodva.
-Nem, Louisnak.
-Louis-al is ilyen jóba vagy?
-Hát vele nem úgy mint Harry-vel-nevettem.-Louis nagyon jó barátom lett.Amikor még az elején Harry-vel gondok voltak, mindig ő hozott helyre mindent és mindig segitett.És szerinte Harry-t én megváltoztattam és sosem látta ilyennek.
-Na látod,hogyha Harry-t Louis sem látta olyannak, akkor Taylor-al sem volt olyan.-mondta.Igaza van..

Közben hazaértünk, a ház elég kicsi volt, de nagyon lakályos volt.Pontelég egy kissebb családnak.Nem volt olyan sok szoba, mint Harryéknél.Összesen 4.Egy napalli és 3 hálószoba.Kettőből, majd simán, hogyha arra kerűl sor, gyerekszobát lehet csinálni.
-Nagyon tetszik a lakásotok-mosolyogtam Annie-re
-Annak örülök-mosolygott ő is-Na gyere megmutatom , hol fogsz aludni-fogta meg a kezem és huzott magával.Bementünk egy szobába,ahol volt egy egyszemélyes ágy, szekrények és egy sminkelőasztal.
-Ebben a szobában igazából azért van ágy, hogyha veszekszünk akkor ne keljen kanapén aludni, másképp meg itt tartom a ruháimat és itt sminkelek-teli volt ez a szoba csajos  cuccokkal.Annyira furcsa volt.Annyira megváltozott Annie.Mintha egy új ember lenne.De jó irányba változott.Lementünk a konyhába és azt vettem észre,hogy Annie rágyujtott egy cigire.Kikerekedett szemekkel néztem rá.Régen, amikor én cigiztem, szidott engem, hogy ez milyen káros és,hogy megváltoztassa az egész életünket.Le is szoktam róla.
-Kérsz?-tartotta felém a már félig elfogyott cigisdobozt.Nem tudtam, hogy mit mondjak.ERre a pillanatra nem számítottam, hogy egyszer az életben Annie fog engem cigivel kinálni.
-Már leszoktam-mondtam, de elvettem egyet-de kihasználom az alkalmat, hogy te kinálsz-nevettem mire ő is.Meggyútottam a cigit és beszívtam tüdőre.Éreztem ahogy behatól a tudőmbe és csípi a torkomat, ezért  meg is köhögtetett.Rég nem cigiztem..A 3. szívás után már nem marta a torkom, már  jól is esett.
-Na de én mentem lefeküdni, Úgy látszik ma nem ismerem meg Nick-et.Majd reggel.-áltam fel a székről
-Nincs a városban.Elhívták egy kissebb városba, valamit ott kell áruljanak.
-Ja értem.De te nem vagy kiváncsi, hogy vajon mit árulhat?
-Hát, hogyha ő nem akarja elmondani, akkor nem eröltetem.Nem szeretnék vele veszekedni.
-De ezt meg kell beszéljétek, elvégre a vőlegényed.Jogod van tudni a munkáját.-Annie bolintott.
-Oké, akkor ráfogok kérdezni.
-Rendben.Na de puszi, mert esek össze.Aludj jól
-Te is!-mosolygott én meg elindultam a szobám felé de visszais fordultam, mikor rájöttem, hogy nincs amiben aludjak.Benyitottam a konyhába.
-Nincs véletlenűl plusz pizsamád és fogkeféd?
-Ja ,de persze.-Elindult a szoba felé, ahol alszok.Keresgélt a szekrényben, majd elővett egy pizsamát és egy kissebb fiókból egy fogkefét, a kezembe nyomta és én megköszöntem.
-Jóéjt-köszöntünk el másodjára.
Fogat mostam, felöltöztem és befeküdtem az ágyba, el isfogott az álom.

Reggel mikor felkeltem az orám fél 11-et mutatott.Kimentem a konyhába és Annie már ott volt felöltözve.
-Jó reggelt álomszuszék.Öltözz fel és irány a kávézó.Ma átvette Brian a műszakom szóval egész nap szabad vagyok, megkávézunk és reggelizünk, majd mehetünk a fiukhoz.-fogadótt mosolyogva én mesuroltam a szemem és indultam be a fürdőbe, ujraértelmeztem amit Annie mondott és kipattant a szemem.Visszafordultam
-Hogy érted azt, hogy mehetünk a fiukhoz?-kérdeztem meglepve.
-Mondtad, hogy bemutatsz nekik és most itt az alkalom-mosolygott.
-De most elég feszült lesz otthon a hangulat.
-Nem baj feloldjuk.Na siess és készülödj.-tolt be a fürdőbe.
Elkészültem és már indultunk is.A kávézóban rendeltem egy kávét és pirítost.Miután megettük indultunk is haza.Kicsit féltem,hogy mi lesz majd.Egész úton azon gondolkoztam, hogy mit mondjak Harry-nek.
Elértünk a ház elé.Annie-re vetettem egy pillantást.
-Nyugi, nem fogok sikítozni-nevetett.-annyira vágytam erre a pillanatra.De most valahogy, már nem olyan.De azért még mindig imádom a zenéjüket.-bolintottam majd benyitottam.Pont Louis ment el a nappaliból a konyha felé.Felénk nézett és egyből odajőtt.
-Katie..végre.Annyira aggodtunk-ölelt meg nagyon szorosan és valahogy nagyon sokáig tartott ez az ölelés.Még ilyen ölelést nem adott sosem.
-Énis örülök, de beszeretnék mutatni valakit.-mondtam, majd Louis engedett az ölelésből, de fél karját a derekamon hagyta.-Ő Annie, az egyik barátnőm-mutattam az elöttem lévő, lefagyott Annie-re.Louis a kezét nyujtotta felé illedelmesen.
-Louis Tomlinson
-Annie..Annie Adams-mosolyogtt rá a lány.
-Hol van Harry?-néztem rá Louis-ra.Nem válaszolt, csak lehajtotta a fejét.Vártam még hátha elmondja végre, de rákellett szoljak.
-Louis, hol  van?-kérdeztem kicsit mérgesebb hangon.
-Szerintem nem akarsz most vele találkozni.
-Dehogy nem akarok, megkell vele beszéljem a dolgokat.-mondtam komoly hangon
-Tegnap egész éjjel fent volt, hátha írsz  vagy hívsz majd, hogy hol vagy, nem csak annyit, hogy nem jössz haza és a telefont sem veszed fel.Reggel óta csak bámul a semmibe és önti magába a piát.Nem lehet vele rendesen beszélni, nagyon ingerült.Amugy a konyhában van-szó nélkül indultam el a konyha felé.Benyitottam.Harry háttal volt nekem, de már hátulról rosszul festett.Szét volt folyva a széken és az egyik kezével a fejét támasztotta, másikkal meg a poharát szorongatta,  amiben whisky volt.
-Louis hagyál m..-megfordult, és mikormeglátott elhalgatott és felnevetett, mire én értetlenűl néztem-Remek, mostmár halucinálok is.
-Harry nem halucinálsz.Itt vagyok.-mentem oda hozzá.Sokáig nézett majd felált.
-Te vagy az?És jól vagy?Istenem dejó, hogy itt vagy-majd hirtelen megcsókolt és felnyomott a falra.

Vadul csókolt,de egyáltalán nem bántam.Hiányzott a csókja, még ha ilyen pia szagú is a szája.Nem tudtam volna leállítani magam, ezért vissza csókoltam.Végűl levegőhiányban eltávolodtunk egymástól.Arcunk nagyon közel volt egymáshóz és egymás szemébe néztünk,majd Harry végigsimított az arcomon.

-Remélem,hogy  ez nem csak egy álom-húzodott mosolyra a szája.

-Nem, Harry nem az.De megkell beszélnünk mindent, de ahoz az szükséges,hogy kicsit kijózanodj.

-Nem kell beszélgetni.Az hülyeség.Mindent az ront el.Nekem sokkal jobb ötletem van.Ahoz meg nem kell józannak lenni.-elkezdtecsokolgatni a nyakam.probáltam eltolni magamtol, de erősebb volt és szívni kezdte a nyakam.Én mégerősebben próbáltam eltolni magamtól  és megütöttem a vállát-Ezaz Cica, szeretem mikor ilyen agresszív vagy.-suttogta bele a nyakamba, melytől kirázott a hideg.Mégis úgy hangzott, mintha a Prostijának mondta volna.

-Harry álj le.-szoltam rá hangosan,de nem segített.Végűl éreztem, hogy eltávolodott tőllem és megláttam Louist.Ő húzta el.

-Harry te normális vagy?-kiáltott rá.Fájdalmat éreztem a nyakamban, felszisszentem ésodakaptam a kezem.Harry közeledni kezdett felém.Félve néztem rá, amit ő észre is vett.

-Kérlek Katie neharagudj.Nem tudom mi ütött belém.Csak annyira aggódtam és annyira hiányoztál.Kérlek ne menj el.Soha sem akarlak elveszíteni.-hajtotta le a fejét.Megfogta a kezem, amivel a szívás nyomát fogtam és arréb húzta, hogy szemügyre vehesse.Végigsímitotta a szívás helyét hideg ujjaival,  de én elvettem a kezét és kirfuttam a konyhából, egyenesen a fürdőbe és előjöttek a könycseppek.Nem akartam elöttük sírni.Nem értettem Harry hangulatváltozásait.Előszőr gyengéd , majd bevadúl, majd újra gyengéd és azt mondja, hogy nem akar elveszíteni.Nagyon megrémísztett.Még sosem volt ilyen erőszakos, ez nagyon furcsa volt.Nem vagyunk olyan rég óta együtt,de annyira mélyek az érzéseim és a szavaiból itélve neki is...